Ferenc József

„Császárnénak szántak” – egy hiánypotló memoár bemutatója

Korunkban Stefánia belga királyi hercegnő –  kis túlzással élve –   Ferenc József szűkebb családjának egyik legkevésbé ismert tagja a magyar nyilvánosság körében. Annak ellenére, hogy a tragikus sorsú Rudolf özvegyeként újraházasodva élete jelentős részét már Magyarországon töltötte második férje, Lónyay Elemér gróf, majd 1917-től herceg oldalán.

Emlékkonferencia a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából

Az osztrák-magyar kiegyezés 150. évfordulója alkalmából emlékkonferenciára került sor az I. Tóth Zoltán Kör szervezésében 2017. április 25-én az ELTE BTK Történeti Intézetének Szekfű Gyula Könyvtárában. A rendezvény keretében Gerő András, Erdődy Gábor és Géra Eleonóra, az ELTE oktatói tartottak előadást a kiegyezéssel létrejövő dunai kettős monarchia történetéhez kapcsolódóan.

Ferenc József és Kossuth gyászszertartása

Magyar Nemzeti Levéltár fontos feladatának tartja, hogy növelje a levéltáros szakma társadalmi beágyazottságát és elismertségét. Ennek jegyében indult útjára a Levéltári Délutánok című rendezvény-sorozat, amelynek első alkalmára 2017. március 30-án került sor. Első alkalommal a kiegyezés 150. évfordulójára is tekintettel a dualizmus korszaka került fókuszba.

Fény- és színjáték - az 1867-es koronázás és a Nagy Háború képei

2017. március 9-én bemutatták Tomsics Emőke (Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára) Kacagány és camera – Az 1867-es koronázás fényképei a Magyar Nemzeti Múzeumban, valamint Háborúképek – Amatőrök és haditudósítók harctéri felvételei az első világháborúból c. köteteit a Magyar Nemzeti Múzeum Utolsó felvonás – IV. Károly koronázása – 1916 c. időszaki kiállításának keretében.

„… bár csak megkímélhetnélek…” A Sissi-trilógia harmadik része történészszemmel

A trilógia utolsó, Sissi – Sorsdöntő évek című, 1957-ben bemutatott része mind a kronológia, mind a történeti hitelesség szempontjából jóval problematikusabb a korábbi filmeknél. Nyitánya is eltér a korábbiaktól, a kiegyezés utáni – a koronázási esküben is előírt – hosszasabb magyarországi tartózkodásokat mutatja be. A kezdő jelenetsor egyúttal a már a cselekmény korában is terjengő pletykákra is reflektál, Erzsébet és Andrássy Gyula kapcsolatának felvázolásával.

„különben is mindent szeretek, ami magyar…” - A Sissi-trilógia második része történészszemmel

A Sissi-trilógia 1956-ban bemutatott folytatása a „Sissi, az ifjú császárné” címet kapta, és az első részhez hasonlóan elsöprő sikert aratott. Az epizódok mindmáig a legismertebb német nyelvű filmeknek számítanak. A csak kisebb kronológiai pontatlanságokat tartalmazó első részhez képest a második filmben a forgatókönyvírók történeti hűségre való törekvése egyre esetlegesebbé válik. Ebben az epizódban a házasság problémáktól terhes első éveit (1854-55) az első magyarországi út (1857), illetve a kiegyezés és a koronázás (1867) motívumaival építették össze egyetlen eseménysorrá. A változtatások mögött feltehetően dramaturgiai megfontolások, leginkább a sűrítés szándéka állhatott.

Oldalak