Ferenc József

Emlékkonferencia a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából

Az osztrák-magyar kiegyezés 150. évfordulója alkalmából emlékkonferenciára került sor az I. Tóth Zoltán Kör szervezésében 2017. április 25-én az ELTE BTK Történeti Intézetének Szekfű Gyula Könyvtárában. A rendezvény keretében Gerő András, Erdődy Gábor és Géra Eleonóra, az ELTE oktatói tartottak előadást a kiegyezéssel létrejövő dunai kettős monarchia történetéhez kapcsolódóan.

Ferenc József és Kossuth gyászszertartása

Magyar Nemzeti Levéltár fontos feladatának tartja, hogy növelje a levéltáros szakma társadalmi beágyazottságát és elismertségét. Ennek jegyében indult útjára a Levéltári Délutánok című rendezvény-sorozat, amelynek első alkalmára 2017. március 30-án került sor. Első alkalommal a kiegyezés 150. évfordulójára is tekintettel a dualizmus korszaka került fókuszba.

Fény- és színjáték - az 1867-es koronázás és a Nagy Háború képei

2017. március 9-én bemutatták Tomsics Emőke (Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára) Kacagány és camera – Az 1867-es koronázás fényképei a Magyar Nemzeti Múzeumban, valamint Háborúképek – Amatőrök és haditudósítók harctéri felvételei az első világháborúból c. köteteit a Magyar Nemzeti Múzeum Utolsó felvonás – IV. Károly koronázása – 1916 c. időszaki kiállításának keretében.

„… bár csak megkímélhetnélek…” A Sissi-trilógia harmadik része történészszemmel

A trilógia utolsó, Sissi – Sorsdöntő évek című, 1957-ben bemutatott része mind a kronológia, mind a történeti hitelesség szempontjából jóval problematikusabb a korábbi filmeknél. Nyitánya is eltér a korábbiaktól, a kiegyezés utáni – a koronázási esküben is előírt – hosszasabb magyarországi tartózkodásokat mutatja be. A kezdő jelenetsor egyúttal a már a cselekmény korában is terjengő pletykákra is reflektál, Erzsébet és Andrássy Gyula kapcsolatának felvázolásával.

„különben is mindent szeretek, ami magyar…” - A Sissi-trilógia második része történészszemmel

A Sissi-trilógia 1956-ban bemutatott folytatása a „Sissi, az ifjú császárné” címet kapta, és az első részhez hasonlóan elsöprő sikert aratott. Az epizódok mindmáig a legismertebb német nyelvű filmeknek számítanak. A csak kisebb kronológiai pontatlanságokat tartalmazó első részhez képest a második filmben a forgatókönyvírók történeti hűségre való törekvése egyre esetlegesebbé válik. Ebben az epizódban a házasság problémáktól terhes első éveit (1854-55) az első magyarországi út (1857), illetve a kiegyezés és a koronázás (1867) motívumaival építették össze egyetlen eseménysorrá. A változtatások mögött feltehetően dramaturgiai megfontolások, leginkább a sűrítés szándéka állhatott.

Görgei Artúr élete és kora

Bem Józsefre vagy Görgei Artúrra tekinthetjük tehetségesebb hadvezérként? Nemzetközi összehasonlításban miként értékelhetjük Görgei hadvezéri képességeit? Valóban áruló volt vagy sokkal inkább hős hadvezér, akit a 19. század közvéleménye teljesen tévesen ítélt meg? Görgei Artúr életpályájának, hadvezéri tevékenységének szemléletes bemutatása mellett e kérdésekre kereste a választ Hermann Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója 2016. december 5-én a bécsi Collegium Hungaricumban tartott előadásában.

Oldalak