Franciaország

Dunkirk mítoszai – Christopher Nolan filmje történészszemmel

Christopher Nolan háborús mozija alighanem a legjobban várt háborús film a Ryan közlegény megmentése óta. Miközben a sajtó szinte egyöntetűen pozitívan értékelte a filmet, és a háborús film megújításáról beszélt, a történész kétkedve ül le a mozivászon elé, miután a plakáton visszaláthatjuk a brit patrióta történeti emlékezet Dunkirk toposzát: „A csata, ami megváltoztatta a világot”.

Itt a Lisa, hol a Lisa?: A múlt század legnagyobb műkincsrablása

1911 augusztusában lába kelt napjaink egyik legismertebb festményének, a Mona Lisának. Leonardo da Vinci híres remeke 1516-ban került I. Ferenc francia király tulajdonába, amikor az uralkodó azt az udvari festővé avanzsált itáliaitól megvásárolta. A nagy francia forradalom óta az alkotás mindmáig a Louvreban tekinthető meg, noha rövid időre Bonaparte Napóleon hálószobáját is ékesítette. 

Magyar állampolgárok francia internálótáborokban az első világháború alatt

Az első világháború alatt Franciaországban internált magyar (és nem magyar) állampolgárok nehéz sorsáról Kuncz Aladár az 1931-ben megjelent Fekete kolostor című könyvében részletesen beszámolt. A magyar levéltárakban fellelhető iratok további részleteket adnak hozzá a magyar szempontból sok esetben szomorú eseményekhez, amelyek a kortárs Gustav Hervé francia újságíró szavaival élve „Franciaország történetének nem a legdicsőbb lapját” alkotják. 

A franciaországi Angers magyar kutatója – interjú Gálffy Lászlóval

Gálffy László történész, régész, a Károli Gáspár Református Egyetem Medievisztika Tanszékének egyetemi docense, a Szegedi Tudományegyetem rendszeres óraadója, 2001 óta a franciaországi CERHIO-Angers kutatócsoport tagja. Kutatóként fő vizsgálati területe a középkori Franciaország társadalom- és régiótörténete, illetve a folyók (elsősorban a Loire- és Duna-vidékének) társadalmai.

„Amikor a számozott pontokból összeáll a nyuszi” – interjú Kiss Gergely Bálinttal

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet habilitált egyetemi docense, rendszeresen publikál középkori egyetemes és magyar történeti témákban. Kiss Gergely Bálinttal történettudományhoz vezető útjáról, oktatói, kutatói ars poeticájáról Novák Ádám beszélgetett.

A Conan kapitány (1996) című film történész szemmel

„A jók be vannak vésve az emlékművekbe, a többi mind majom!”

A filmtörténelemben kevés olyan film született, amely a lelki demobilizálás folyamatának nehézségeit és/vagy a háborús mindennapokból a békébe tartó átmenet korlátait olyan plasztikusan mutatná be, mint az 1996-ban született Conan kapitány. Az olyan ellentétek, mint a jó és a rossz, hősiesség és a barbárság, bűn és az erény a háború poklában időnként összemosódnak.

Oldalak