Habsburg Birodalom

Hogyan hajtotta végre Európa anyósa a lehetetlent? – előadás Mária Teréziáról az Osztrák Kulturális Fórumban

Az Osztrák Kulturális Fórum által Mária Terézia 300. születésnapja alkalmából rendezett programsorozat keretében Barbara Grabner történész és újságíró mutatta be Ausztria egyetlen szuverén uralkodónőjének úttörő tevékenységét.

Koreától Spanyolországig – Koronázási érmek nyomában

2017. február 21-én, a Magyar Nemzeti Múzeumban bemutatták a Coronatio Hungarica in Nummis – A magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508-1916) c. kötetet. A kötet kiadója az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum. Szerzői Soltész Ferenc Gábor (Magyar Numizmatikai Társulat), Tóth Csaba (Magyar Nemzeti Múzeum) és Pálffy Géza („Lendület” Szent Korona Kutatócsoport).

„A régi iskola utolsó európai uralkodója” – 100 éve halt meg Ferenc József

Az utolsó előtti Habsburg-uralkodó, magyar király Metternich Európájában és rendszerében nőtt fel. Neve egybeforrt az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverésével. Hosszú uralkodása alatt megélte a 19. század nagy eseményeit, a századfordulót, a modern kor születését, de sosem tudta a változásokat elfogadni. Ennek ellenére, ha kellett, alkalmazkodott a kihívásokhoz, így játszhatott szerepet a kiegyezés létrejöttében. Alakját és személyiségét tekintve a történetírás mindvégig egyszerűségét, merevségét és autokratását hangsúlyozta.

Egy miniszterelnök életútja – Batthyány emlékülés október 6-án

Az Országgyűlési Múzeum október 6-án konferenciát rendezett az Országház Deák termében. A konferencia a tavaly októberben lezajlott Az 1848-49. évi országgyűlés mártírjai emlékkonferencia után ismételten a forradalom és szabadságharc korának országgyűlési hagyományait idézte meg. Az eseményen Batthyány Lajos miniszterelnök életútjához, emlékezetéhez kapcsolódó előadásokat hallgathattak meg a résztvevők. A konferenciáról alábbiakban Bereznay István beszámolóját olvashatják.

Megtorlás a szabadságharcban és a neoabszolutizmus idején

Október 6-án nemcsak az aradi tizenhárom vértanú, illetve Batthyány Lajos kivégzésére, hanem a magyar társadalom jelentős részét érintő, a szabadságharcot követő megtorlásra is emlékezünk. Cikkünkben azt kívánjuk ismertetni, hogy milyen büntetésekkel sújtotta a birodalmi kormányzat és a katonaság az uralkodóházzal szembeszegülőket a szabadságharc során, illetve azt követően.

„Inkább látnálak titeket holtan, mint az új szektához csatlakozva.” – II. Ferdinánd és a vallási intolerancia

A 16. századra amúgy is egyre kiterjedtebb háborúkat újabb dimenzióval gyarapította a reformáció szellemi vívmányainak fokozatos elterjedése. Az európai államok között immár nem csupán a hagyományosnak mondható dinasztikus ellentétek álltak, hanem mindennek újabb színezetet adott a vallási megosztottság. Ennek folytán egyfajta „transznacionális küzdelem” vette kezdetét, ám ekkor még nacionalizmusról nem beszélhetünk - a harmincéves háború egyfelől a vallás köntösében jelent meg, másfelől kirobbantó oka valóban az volt, még ha később természetesen számos más motiváció és nagyhatalmi érdek is előtérbe került.

Oldalak