Horthy-korszak

A Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel

Magyarország és Jugoszlávia két világháború közötti kapcsolata fontos, ám kevéssé kutatott területe a hazai történettudománynak. Utóbbi helyzeten kíván változtatni Hornyák Árpád kötete, amely egyedülálló, magyar nyelvű forráskiadvány. A délszláv diplomácia válogatott iratanyaga segít megismerni a két ország politikai, gazdasági és kulturális viszonyait, és jobban megérteni a korszakon átívelő konfliktusok okait.

„Magyar-Osztrák Monarchia?” – interjú Fiziker Róberttel

Fiziker Róbert középiskolai tanárként kezdte pályáját, tudományos kutatóként folytatta, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főlevéltárosa, ahol az 1945 előtti kormányszervek főosztályán a külügyi iratanyag referense. Doktori értekezését az osztrák legitimista mozgalom történetéből írta, tudományos munkája mellett rendszeresen publikál ismeretterjesztő cikkeket is. Pályájáról, kutatásairól Szőts Zoltán Oszkárral beszélgetett.

„Nektek saját magamat adom.” – Karácsony a Szívgárdában

A karácsony megünneplése nem csak felekezeti, társadalmi és regionális törésvonalak mentén térhetett el, hanem aktuális társadalmi törekvések, közösségi célok is kifejeződhettek általa. Ennek egyik jó példája a katolikus reneszánsz keretében az első világháború utáni társadalmi valóságra reflektáló Szívgárda karácsonya.

Világháborúk árnyékában – A magyar közigazgatás történetéből

Vajon lehet a közigazgatás története érdekes? Lehet, csak megfelelően kell közelíteni hozzá. De mi a megfelelő megközelítés? Jog-, vagy történettudományi szempontú? Legjobb, ha mindkettő benne van.

Üzleti fogások és tankönyvi csodabogarak – Tankönyvkiadók versenye a Horthy-korszakban

„Mérlegelésük serpenyőjébe csakis a qualitásnak a megállapítása kerül. Nincsenek mellékszempontok, se befolyásos nevű tankönyvírók, se ügynöki fogások és erőszakoskodások. A tankönyvek versenyében az győz, amelyik a legjobbnak találtatik, amelyik segítő társa a tanárnak, hű vezetője a növendéknek és igaz szolgálója a magyar tudományos kultúrának.”– hirdette a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 1926. március 15-i kiadói jelentésében (Hivatalos Közlöny 6. sz. XXXIV. évfolyam. 62.). Valóban ilyen nemes célok irányították a Horthy-korszak tankönyvkiadóit? Vagy igyekeztek minden lehetőséget, üzleti fogást kihasználni arra, hogy a tankönyvpiacon minél erősebb pozíciókat szerezzenek?

"A középiskolai tankönyveknek is van ősgesztája” – interjú Illik Péterrel

Illik Péterrel beszélgettünk nemsokára megjelenő két új könyvéről; arról, hogy a kora újkorról alkotott képünk miként határozza meg jelenünk értelmezését. Másik művében a történész az elmúlt huszonöt év tankönyveit vette górcső alá abból a szempontból, hogy azokban miként jelenik meg a Horthy-korszak, s hogy milyen kihívásokkal néz szembe a huszonegyedik század oktatása.

Oldalak