Jugoszlávia

A Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel

Magyarország és Jugoszlávia két világháború közötti kapcsolata fontos, ám kevéssé kutatott területe a hazai történettudománynak. Utóbbi helyzeten kíván változtatni Hornyák Árpád kötete, amely egyedülálló, magyar nyelvű forráskiadvány. A délszláv diplomácia válogatott iratanyaga segít megismerni a két ország politikai, gazdasági és kulturális viszonyait, és jobban megérteni a korszakon átívelő konfliktusok okait.

Koncepciós perek Keleten és Nyugaton

A Bécsi Magyar Történeti Intézet 2015-ben ismét egy színvonalas tanulmánykötettel örvendeztette meg a magyar és nemzetközi történész szakmát. A Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien című sorozat tizenharmadik kötetében ezúttal a szovjet típusú közép- és kelet-európai kirakatpereket veszik górcső alá, tizennégy dolgozatban, amelyek közül egy kivételével mindegyik a hidegháborúba kalauzolja az olvasót. A tanulmányok alapját a bécsi Collegium Hungaricumban, 2014. november 11-én megrendezett nemzetközi konferencián elhangzott előadások adták.

Adalékok az Usztasa Mozgalom magyar–olasz támogatásához

Az Ante Pavelić vezetésével és Benito Mussolini olasz miniszterelnök (1922–1943) hathatós támogatásával 1929-ben alapított Usztasa Mozgalom – Ustaša Hrvatska Revolucionarna Organizacija, magyarul Horvát Felkelők Forradalmi Szervezete – és annak tevékenysége mindmáig élénken foglalkoztatja a horvát társadalmat. Ezt a Campus Mundi támogatásával Zágrábban töltött kéthetes tanulmányút alkalmával személyesen is megtapasztalhattam, amikor a témával kapcsolatban végeztem kutatást a horvát fővárosban. Írásomban – újabb információkkal egészítve ki korábbi cikkemet (Marseille-t látni és meghalni: Adalékok a marseille-i merénylethez) – főként az Usztasa Magyarországgal, Olaszországgal és a katolikus egyházzal való kapcsolataihoz kívánok adalékokat szolgáltatni a zágrábi források alapján.

A velünk élő délszláv háború – Dosz Café a Pécs Tudományegyetemen

Szinte napra pontosan húsz évvel Szarajevó ostromának befejezése után, 2016. március 2-án a Doktoranduszok Országos Szövetsége Történelem- és Politikatudományi Osztálya kerekasztal-beszélgetést tartott az 1990-es években történt balkáni eseményekről. A délszláv háború emlékezete címet viselő rendezvényre a Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Intézetében került sor.

„Mai világunkban túlságosan is sok minden az első világháború és következményeinek az eredménye” – interjú John Paul Newman történésszel

A maynoothi Írországi Nemzeti Egyetem Modern Európai Történelem Tanszékének óraadója. A University College Dublin, a jénai Kertész Imre Kollégium posztdoktori ösztöndíjasaként és – 2011 szeptemberéig – az Európai Kutatási Tanács (ERC) posztdoktori kutatói ösztöndíjasaként az első világháború utáni paramilitáris erőszak balkáni jelenségeivel foglalkozott. Pár hete jelent meg első monográfiája Yugoslavia in the Shadow of War – Veterans and the Limits of State Building, 1903–1945 (Jugoszlávia a háború árnyékában – Veteránok és az államépítés korlátai 1903–1945) címmel a Cambridge University Press kiadónál. John Paul Newmannel történésszé válásáról, motivációiról, az első világháború kitörésének eltérő nemzeti perspektíváiról és legújabb kötetéről beszélgetett Bödők Gergely.

Háborús nacionalizmusok Kelet-Közép-Európában

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete és a Magyar Történelmi Társulat közös nemzetközi konferenciát tartott 2015. június 23-án, amely a közép-kelet-európai nemzetépítés intézményi, politikai, kulturális, gazdasági alapjait sikeresen lerakó nacionalizmusok háborús átalakulásának vizsgálatát tűzte ki célul. A rendezvényre a Kelet-közép-európai nacionalizmusok az első világháború éveiben című OTKA-kutatás keretében került sor.

Oldalak