középkor

Szent György oktávája előtt - A sárkányok földjén jártunk

A Nyírség déli részében húzódik egy város, melynek története összefonódott a sárkányokkal. Sárkányfogak találhatóak a város címerében, az egykori Sárkányos-rend tagjainak birtokában volt a település, ma pedig sárkányszobrok díszítik a település Várostörténeti sétányát. Ezek után minden bizonnyal kitalálta a kedves olvasó: mai Országjáró írásunkban Nyírbátorba kalauzoljuk.

Toalett-történet avagy pár szó a civilizáció fokmérőiről

A vízöblítéses toalettet méltán nevezhetjük az emberiség egyik meghatározó találmányának, amely a civilizáltság, fejlettség fokmérőjévé emelkedett, s talán több életet mentett meg, mint a penicillin. Cikkünkben az illemhelyek történelmi fejlődését, a salakanyag eltávolításának módjait tekintjük át a különböző korokban.

Állatok és vadászok a késő középkorban

Hannele Klemettilä, finn történész, a Cambridge-i Egyetem örökös tagja, elsősorban kései középkori művelődéstörténettel foglalkozik. Széles körű vizsgálódásai kiterjednek a korabeli ítéletvégrehajtásra is, melynek kapcsán több művet publikált az erőszak, a halál és a szenvedés korszakbeli felfogásáról. E téma kutatása során született meg az a feltevése, hogy az általa feltárt általános attitűdök bizonyos mértékben visszatükröződhetnek a korszak vadászatról, vadászokról és vadállatokról alkotott képén is. Jelen monográfiájában azt vizsgálja, hogyan alakult ember és állat kapcsolata az adott időszakban, illetve miként vélekedett a késő középkor embere az állatokról, melyhez Gaston Phoebus vadászati kézikönyvének 616-os kézirata szolgált elsődleges forrásként.

„Amikor a Szentföld megsegítésére vonultunk”

II. András magyar király 1217-ben indított keresztes hadjáratának 800. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát az ELTE BTK tudományos diákköre, az I. Tóth Zoltán Kör. A nagyszámú látogatónak örvendő rendezvényen a korszak elismert szakértőinek tolmácsolásában, több különböző tudományterület szemszögéből került bemutatásra a téma.

The Jagiellonians in Europe: Dynastic Diplomacy and Foreign Relations - recenzió

A litván gyökerű Jagello-dinasztia, amely története során a lengyel, a magyar és a cseh trónt is elfoglalta, meghatározó szereplője volt a 15-16. századi Európa politikai életének. A történetükhöz kapcsolódó kutatások, egy érdekes szegmensét képezik a családi kapcsolatok és a diplomáciai szerepvállalás. Az oszmán előretörés, a Habsburg-ház fokozott érdeklődése Magyarország iránt és a pápai politika is hozzájárult a Jagelló-külpolitika alakulásához. Ehhez kapcsolódva jelentetett meg egy tanulmánykötetet az MTA-DE „Magyarország a középkori Európában” Lendület Kutatócsoport 2016-ban.

„Szent Patrik napján mindenki ír” – egy ünnep története

Írország térítő apostola és védőszentje, Szent Patrik a kereszténység egyik legismertebb alakja. Bár származását tekintve nem ír-kelta volt, a legendái köré épülő ünnep révén személye mégis az ír kultúra és öntudat szerves részévé fejlődött. Több mint 20 évnyi fáradhatatlan térítő- és egyházszervező munkát követően – az egyházi hagyomány szerint – 461. március 17-én tért meg Teremtőjéhez. Halálának évfordulója ír és katolikus egyházi ünneppé emelkedett, ugyanakkor napjainkra Szent Patrik napja túlnyomóan világias formát öltött. Noha az ünnep továbbra is „ír napként” él a köztudatban, de tartalmában sokak számára a zöldbe öltözött, sörmámoros tivornyában merül ki. De vajon a Szent Patrik-napi felvonulásoknak és a grandiózus vedelésnek megvannak-e a maguk történelmi gyökerei, előzményei? Cikkünkből mindezekre fény derül.

Oldalak