középkor

Kán László, az erdélyi oligarcha

Károly Róbert a Képes Krónikában

Történetírásunk véleménye szerint a tizenharmadik század különösen annak utolsó harmada a tartományuraságok kialakulásának időszaka a Magyar Királyság történetében. Kán László tartományurasága sem tért el az általános magyarországi helyzettől, aki vajdaként a 13. század végén és a 14. század elején mintegy 20 esztendőn át szinte korlátlan úrként állt a középkori Magyar Királyság szerves részét képező Erdély élén.

Az orosz birodalom születései

A Gondolat Kiadó Magyar kutatók az egyetemes történelemről című tanulmánykötet-sorozatának legújabb kötete az orosz történelem változatos világába kalauzolja az érdeklődő olvasót, a középkori kezdetektől egészen az Eurázsiai Gazdasági Unió térhódításáig.

Közeleg a X. Szegedi Medievisztikai Konferencia!

2017-et írunk, immáron a X. alkalommal rendezik meg a Szegedi Medievisztikai Konferenciát június 7–9. között. Ennek alkalmából az Újkor.hu Országjáró rovata a szervezőbizottság tagjait, Szanka Brigittát, Nagy Zsoltot, Szolnoki Zoltánt kérdezte a konferencia múltjáról, céljairól és az aktuális programról.

Szent György oktávája előtt - A sárkányok földjén jártunk

A Nyírség déli részében húzódik egy város, melynek története összefonódott a sárkányokkal. Sárkányfogak találhatóak a város címerében, az egykori Sárkányos-rend tagjainak birtokában volt a település, ma pedig sárkányszobrok díszítik a település Várostörténeti sétányát. Ezek után minden bizonnyal kitalálta a kedves olvasó: mai Országjáró írásunkban Nyírbátorba kalauzoljuk.

Toalett-történet avagy pár szó a civilizáció fokmérőiről

A vízöblítéses toalettet méltán nevezhetjük az emberiség egyik meghatározó találmányának, amely a civilizáltság, fejlettség fokmérőjévé emelkedett, s talán több életet mentett meg, mint a penicillin. Cikkünkben az illemhelyek történelmi fejlődését, a salakanyag eltávolításának módjait tekintjük át a különböző korokban.

Állatok és vadászok a késő középkorban

Hannele Klemettilä, finn történész, a Cambridge-i Egyetem örökös tagja, elsősorban kései középkori művelődéstörténettel foglalkozik. Széles körű vizsgálódásai kiterjednek a korabeli ítéletvégrehajtásra is, melynek kapcsán több művet publikált az erőszak, a halál és a szenvedés korszakbeli felfogásáról. E téma kutatása során született meg az a feltevése, hogy az általa feltárt általános attitűdök bizonyos mértékben visszatükröződhetnek a korszak vadászatról, vadászokról és vadállatokról alkotott képén is. Jelen monográfiájában azt vizsgálja, hogyan alakult ember és állat kapcsolata az adott időszakban, illetve miként vélekedett a késő középkor embere az állatokról, melyhez Gaston Phoebus vadászati kézikönyvének 616-os kézirata szolgált elsődleges forrásként.

Oldalak