kiállítás

Áldozat vagy agresszor? Még megtekinthető a kortárs Holokauszt-kiállítás

A deportálások kezdetének 70. évfordulója apropóján rendhagyó kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban. A Holokauszt témájának kortárs művészeti ábrázolására vállalkozó tárlat, a [csend] - Egy Holokauszt kiállítás nem titkolt célja, hogy túlmutasson a Holokausztot egyszeri történelmi eseményként a múltba helyező, történelmesítő szemléleten; a hazai és nemzetközi művészek válogatott alkotásai közül jó néhány arra is felhívja a figyelmet, hogy a népirtáshoz vezető akkori tendenciák közül melyek befolyásolják ma is mindennapjainkat.

A semlegességtől a csonka győzelemig: Első világháborús kiállítás Rómában

1915. május 23-án Olaszország hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának, ezzel a lépéssel pedig az olaszok belépőt vásároltak maguknak az I. világháborúba. A témával foglalkozó kutatóknak köszönhetően manapság már számos információval rendelkezünk arról, hogy az olasz nemzet hogyan is élte meg a Nagy Háborút, vagy éppen milyen politikai, társadalmi és gazdasági folyamatok zajlottak le ez idő alatt. Természetesen az erről szóló szakirodalmak és forráskiadványok is izgalmasak, azonban kétségtelen, hogy vizualitással még könnyebbé lehet tenni a kor eseményeinek megértését. Ezt szolgálta a 2014. május 30-tól 2014. július 30-ig Róma szívében, a „Complesso del Vittoriano” épületében megnyíló kiállítás is, melynek címe: „La Prima Guerra Mondiale 1914-1918- Materiali e Fonti- Teatri di Guerra” („Az első világháború, 1914-1918. Anyagok és források: A háború színházai”).

A Nagy Háború francia megközelítésben: Le Musée de la Grande Guerre du pays de Meaux

Párizstól mintegy 40 kilométerre, a turistaözön jól bejáratott útvonalain túl, egy Marne menti kis városkában, valahol ott, ahol 1914. szeptember 4-én a német haderők már a francia főváros kapuit vélték döngetni, áll ma egy múzeum. A Nagy Háború Múzeuma egy 2005-ben elgondolt, kapuit 2011-ben megnyitó intézmény, mely lényegében Jean-Pierre Verney történész és elsővilágháború-szakértő kollekciójára épült, ám kiállítási anyagát megnyitása óta is folyamatosan bővíti.              

Királyok, kínzások, kéj – A magyar történelmi panoptikumok szemléje

Korunkra a múzeumok nem dohos szagú, poros vitrinek gyűjtőhelyei, hanem a szabadidő eltöltésének hasznos színterei. Hazánk számos közgyűjteménye felismerte, hogy a látogatók becsábításához több kell, mint régi tárgyakat felsorakoztatni. Meghökkenteni, elborzasztani, sokkolni kell, és el kell érni, hogy mindezek közben szerezzenek ismereteket, szinte észrevétlenül szívják magukba letűnt korok hangulatát, üzenetét. Úgy fest, a magyar koronás fők mellett elsősorban a középkori tortúrák eszközei és a magánélet történetének pikáns fejezetei ihlették meg eddig leginkább a kiállítások megálmodóit.

Hogyan nézzünk várakat? – Túratippek (kezdő) várbarátoknak

A várak valamilyen okból mindenki számára vonzóak. Mindamellett hogy régészeti lelőhelyek, történelmi emlékhelyek, túrázási célpontok, feltételezhetően mindannyiunk gyerekkori fantáziavilágát juttatják eszünkbe, ahol lovagok, hercegek, sőt királyok és királynék laktak, vagyis a „mesés középkorra” asszociálunk általuk. Sok közülük azonban csupán rom, ami egyhamar leránt minket a valóság talajára. Cikkünk arra vállalkozik, hogy ezeket a romokat is élvezhetőbbé tegye; következzék néhány jó tanács arra vonatkozóan, hogyan szemeljük ki a célpontot.

A Zalavári Történelmi Emlékpark és a Kis-Balaton Ház

Zalában járva minden történelem iránt érdeklődőnek ajánlott program a Zalavár-Zalaszabar összekötő út mentén található Zalavári Történelmi Emlékpark és a szintén itt található Kis-Balaton Ház felkeresése. Az utóbbi években kialakított turisztikai látványosság szép példája a regionális fejlesztésnek.

Oldalak