kiállítás

Amit a Titanic-ról tudni kell: Beszámoló egy belfasti kiállításról

1909, Belfast: a világ legnagyobb kohóival az acélgyártásnak, a gyümölcsöző dohánykereskedelemnek, s nem utolsósorban a messze földön híres hajógyártásnak a központja. A Harland & Wolff cég, mely eme nyüzsgő város több mint 15 000 lakóját foglalkoztatja, a világ egyik legnagyobb üzemének számít a hajóiparban. Rendkívül gazdag s nagyravágyó tulajdonosa, Lord Prime nem tudott szabadulni évek óta kínzó vágyálmától, hogy megépíthesse a világ legnagyobb luxushajóját, mely át tudja szelni az Atlanti-Óceánt. A kiváló belfasti mesteremberek, kárpitosok, hegesztők ezrei éjt nappallá téve fáradoztak az álom megvalósításán: a zord időjárás ellen dacolva hittel és kemény munkával támogatták olykor-olykor bőkezű felettesük koncepcióját.

A téli háború és Magyarország ‒ kiállítás Helsinkiben

Az 1939–1940-es finn–szovjet téli háború magyar önkéntesei címmel a háború lezárásának 75. évfordulója alkalmából időszaki kiállítás nyílt a Finn Hadtörténeti Múzeumban.

„Maradni szégyen, veszni borzalom” – a Petőfi Irodalmi Múzeum első világháborús kiállítása

Petőfi Irodalmi Múzeum

2014. november 5-én egyedülálló kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely a magyar írók első világháborús szerepvállalását mutatja be. A 2016. január 10-ig megtekinthető tárlatot írásunk belülről, kurátori szemmel mutatja be.

„Táncol a kongresszus helyett – utazik a kongresszus”: A Schönbrunni Kocsimúzeum kiállítása a bécsi kongresszus 200. évfordulója alkalmából

2015-ben számos évfordulóról emlékezik meg Bécs városa, többek között a Bécsi Egyetem 650 éves fennállásáról, valamint a Ringstrasse átadásának 150. jubileumáról. De mindezek közül a bécsi kongresszus bicentenáriuma emelendő ki. 1814. szeptember 18-án gyűltek össze először Európa országai a Ballhausplatz-on, hogy a kontinens sorsáról döntsenek és újrarendezzék a politikai térképet. Az üléseken nem vett mindenki részt, külön tanácskoztak a nagyállamok küldöttségei, a kis országok képviselői csak a kisebb, jelentéktelen ügyek tárgyalásánál vettek részt. A kongresszus azonban lassan haladt előre, sokakat inkább a szórakozás, a végtelen bálok sora foglalkoztatott. Nem hiába terjedt el ezzel kapcsolatban az a szólás, amelyet Charles Joseph von Ligne osztrák vezértábornagynak tulajdonítanak: „A kongresszus nem halad, a kongresszus táncol”.

Bitektől a Byte-okig. A szegedi Informatika Történeti Kiállítás

Napjaink elválaszthatatlan részét képezi már az informatika, a számítástechnika, mivel például a jelen beszámolót is egy számítógépen/táblagépen/telefonon olvassuk. A számítástechnika története mindvégig fejlődött az emberiséggel együtt, de a leglátványosabb szakasz a második világháborút követően valósult meg és tart napjainkban is. A „Bitektől a Byte-okig” című szegedi tárlat is ezt a hosszú történelmi ívet tárja a látogatók elé, különös tekintettel az 1945 utáni időszakra.

Gulyáságyú és rohamsisak – a Nagy Háború gyomornézetből

Gulyáságyú és rohamsisak

Az első világháború századik évfordulója kivételes „együtt-emlékezési” programokat és rendezvénysorozatokat indított el.A nagy volumenű kezdeményezéshez a Gulyáságyú és rohamsisak - A Nagy Háború gyomornézetből című időszaki kiállításával a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum is csatlakozott. A tárlat Spekál József mérnök ezredes magángyűjteményén alapul és az osztrák–magyar hadsereg illetve a magyar lakosság étkezési szokásaira, táplálkozási lehetőségeire és élelmezési nehézségeire koncentrál.

Oldalak