kiállítás

Kiállítás nyílt az Eötvös József Collegiumban

Eötvös Collegium

Múlt hét szerdán megnyitott A Báró Eötvös József Collegium Hivatástörténete 1895-1950 című kiállítás az ELTE Eötvös József Collegium nagytermében.  Az ünnepélyes megnyitón elhangzott beszédek után a felszólalók leleplezték a történelmi emlékhellyé avatott intézmény újonnan felállított sztéléjét és reliefjét. Később pedig könyvbemutatókon és a kollégiumi Baráti Kör találkozóján vehetett részt a közönség.

„A háború, amely véget vetett a békének”: Beszámoló a moszkvai első világháborús kiállításról

A moszkvai Multimédiás Művészeti Múzeum nagyszabású első világháborús centenáriumi kiállítása széleskörű nemzetközi együttműködés és összefogás eredményeként valósult meg, amelyben tevékeny szerepet játszott számos európai ország múzeuma, alapítványa és magángyűjtője is.[1] A tárlat elnevezését a The War That Ended Peace: The Road to 1914 („A háború, amely véget vetett a békének: Út 1914-hez”) könyv címéből kölcsönözte, ennek szerzője, Margaret MacMillan, oxfordi történész és neves professzorasszony az 1916 és 1922 között a brit miniszterelnöki posztot betöltő David Lloyd George dédunokája is volt egyben.

Áldozat vagy agresszor? Még megtekinthető a kortárs Holokauszt-kiállítás

A deportálások kezdetének 70. évfordulója apropóján rendhagyó kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban. A Holokauszt témájának kortárs művészeti ábrázolására vállalkozó tárlat, a [csend] - Egy Holokauszt kiállítás nem titkolt célja, hogy túlmutasson a Holokausztot egyszeri történelmi eseményként a múltba helyező, történelmesítő szemléleten; a hazai és nemzetközi művészek válogatott alkotásai közül jó néhány arra is felhívja a figyelmet, hogy a népirtáshoz vezető akkori tendenciák közül melyek befolyásolják ma is mindennapjainkat.

A semlegességtől a csonka győzelemig: Első világháborús kiállítás Rómában

1915. május 23-án Olaszország hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának, ezzel a lépéssel pedig az olaszok belépőt vásároltak maguknak az I. világháborúba. A témával foglalkozó kutatóknak köszönhetően manapság már számos információval rendelkezünk arról, hogy az olasz nemzet hogyan is élte meg a Nagy Háborút, vagy éppen milyen politikai, társadalmi és gazdasági folyamatok zajlottak le ez idő alatt. Természetesen az erről szóló szakirodalmak és forráskiadványok is izgalmasak, azonban kétségtelen, hogy vizualitással még könnyebbé lehet tenni a kor eseményeinek megértését. Ezt szolgálta a 2014. május 30-tól 2014. július 30-ig Róma szívében, a „Complesso del Vittoriano” épületében megnyíló kiállítás is, melynek címe: „La Prima Guerra Mondiale 1914-1918- Materiali e Fonti- Teatri di Guerra” („Az első világháború, 1914-1918. Anyagok és források: A háború színházai”).

A Nagy Háború francia megközelítésben: Le Musée de la Grande Guerre du pays de Meaux

Párizstól mintegy 40 kilométerre, a turistaözön jól bejáratott útvonalain túl, egy Marne menti kis városkában, valahol ott, ahol 1914. szeptember 4-én a német haderők már a francia főváros kapuit vélték döngetni, áll ma egy múzeum. A Nagy Háború Múzeuma egy 2005-ben elgondolt, kapuit 2011-ben megnyitó intézmény, mely lényegében Jean-Pierre Verney történész és elsővilágháború-szakértő kollekciójára épült, ám kiállítási anyagát megnyitása óta is folyamatosan bővíti.              

Királyok, kínzások, kéj – A magyar történelmi panoptikumok szemléje

Korunkra a múzeumok nem dohos szagú, poros vitrinek gyűjtőhelyei, hanem a szabadidő eltöltésének hasznos színterei. Hazánk számos közgyűjteménye felismerte, hogy a látogatók becsábításához több kell, mint régi tárgyakat felsorakoztatni. Meghökkenteni, elborzasztani, sokkolni kell, és el kell érni, hogy mindezek közben szerezzenek ismereteket, szinte észrevétlenül szívják magukba letűnt korok hangulatát, üzenetét. Úgy fest, a magyar koronás fők mellett elsősorban a középkori tortúrák eszközei és a magánélet történetének pikáns fejezetei ihlették meg eddig leginkább a kiállítások megálmodóit.

Oldalak