kora újkor

Búcsúcédulák, vörös orrú apostolok és Horthy gyöngybetűi

Luther Márton 1517-es wittenbergi fellépése örökre megváltoztatta Európát. Az esemény következtében addig öröknek gondolt rendszerek bomlottak fel, s alapjaiban formálódott át az egész addig ismert keresztény világ. A reformáció ötszázadik évfordulójának apropóján létrejött Ige-idők kiállításon jártunk.

Rákóczi Zsigmond, a kultúrapártoló és zsoltárszerző fejedelem

A művelődés, műveltség fontosságával a magyar történelem kiemelkedő személyiségei mindig is tisztában voltak. Gondoljunk csak Mátyás király Corvináira, humanista tudósaira, a visegrádi reneszánsz udvar társaságára, vagy később Balassi Bálintra és Zrínyi Miklósra, hogy csak a régibb századokból vegyük a példákat.

Az országgyűlések nélküli időszak – II. József és Albert herceg

Magyar Nemzeti Levéltár fontos feladatának tartja, hogy növelje a levéltáros szakma társadalmi elismertségét és szélesebb körben megismertesse munkatársainak történeti kutatásait. Ennek jegyében indult útjára a Levéltári Délutánok című sorozat. A második alkalommal megtartott rendezvényre 2017. április 27-én került sor, amelynek középpontjában a 18. század második felének felvilágosult abszolutizmusa állt.

A társuralkodó, a helytartó és a 18. század második fele – interjú Kulcsár Krisztinával

Kulcsár Krisztina történész, főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára munkatársa, ahol az 1945 előtti kormányszervek főosztályán a helytartótanácsi és a bírósági iratanyag referense, a levéltári honlap A hét dokumentuma rovatának szerkesztője. Doktori értekezését II. József 1768 és 1773 közötti magyarországi, erdélyi, bánsági és szlavóniai utazásairól írta. Munkájáról, pályájáról, kutatásairól Szőts Zoltán Oszkárral beszélgetett.

„A hatalmi diskurzust nem lehet a végtelenségig folytatni”

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete által szervezett konferenciasorozat a készülő új irodalomtörténeti kézikönyv módszertani előkészítő sorozata. Az Értelmezés hatalma III: A kora újkori kéziratos nyilvánosság működésének módszertani kihívásai és tanulságai c. konferencián Kecskeméti Gábortól, az intézet igazgatójától bevezető szavaiban megtudtuk: a készülő munka címe Magyar irodalomtörténet lesz.

Válasz Botlik Richárdnak – A történészi szakma alapelveiről

Nincs könnyű helyzetben az a történész, aki válaszolni szeretne Botlik Richárd tévedésektől, csúsztatásoktól hemzsegő recenzióira. Ilyenkor mindig az a dilemma, hogy mi a helyes: minden tévedésre és valótlanságra pontról pontra forrásokkal és szakirodalmi hivatkozásokkal alátámasztva megfelelni, vagy csak legyinteni egyet. Egy vita gyakran mozgósít érzelmeket, még egy tudományos disputa esetén sem csupán mérési eredmények, statisztikai jelentések ütköznek egymással. De a cél mindig valamifajta megegyezés keresése, tárgyilagos lezárás, nyugvópontra jutás.

Oldalak