kora újkor

Válasz Botlik Richárdnak – A történészi szakma alapelveiről

Nincs könnyű helyzetben az a történész, aki válaszolni szeretne Botlik Richárd tévedésektől, csúsztatásoktól hemzsegő recenzióira. Ilyenkor mindig az a dilemma, hogy mi a helyes: minden tévedésre és valótlanságra pontról pontra forrásokkal és szakirodalmi hivatkozásokkal alátámasztva megfelelni, vagy csak legyinteni egyet. Egy vita gyakran mozgósít érzelmeket, még egy tudományos disputa esetén sem csupán mérési eredmények, statisztikai jelentések ütköznek egymással. De a cél mindig valamifajta megegyezés keresése, tárgyilagos lezárás, nyugvópontra jutás.

A Rákóczi-szabadságharc egy kevésbé ismert szereplője: Esterházy Antal

Esterházy Antal a II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) vezette felkelés egyik igen fontos, ám méltatlanul elhanyagolt szereplője volt. Életével a történettudomány csak érintőlegesen foglalkozott forráskiadások és rövidebb feldolgozások formájában. A szakirodalomban, főleg a szocialista történetírásban, erősen negatív kép alakult ki róla, azonban voltak olyanok is, akik igyekeztek erényeit kiemelni. Közéjük sorolhatjuk Thaly Kálmánt, Markó Árpádot és Bánkúti Imrét is.

II. Rákóczi György 1657. évi lengyel hadjárata

1657. január 18-án II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1648–1660) seregeivel megindult Lengyelország ellen, hogy megszerezze annak trónját. E lépést hosszas tervezés, tárgyalások és két jelentősebb haditett is megelőzte.

„Ha az ember férfiszakmát választ nőként…” – interjú Ring Évával

Történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kelet-Európa Története Tanszék címzetes egyetemi tanára. Tudományos munkássága során foglalkozott a felvilágosodás kelet-közép-európai hatásával, a modern nemzetek kialakulásával és a nemzeti kisebbségek helyzetével a Habsburg Monarchiában. Ring Évával Matolcsi Réka és Szilágyi Adrienn beszélgetett.

"A középiskolai tankönyveknek is van ősgesztája” – interjú Illik Péterrel

Illik Péterrel beszélgettünk nemsokára megjelenő két új könyvéről; arról, hogy a kora újkorról alkotott képünk miként határozza meg jelenünk értelmezését. Másik művében a történész az elmúlt huszonöt év tankönyveit vette górcső alá abból a szempontból, hogy azokban miként jelenik meg a Horthy-korszak, s hogy milyen kihívásokkal néz szembe a huszonegyedik század oktatása.

Mohács, Buda elvesztése és a szemtanúk – interjú Kasza Péterrel

Tudományos fokozatát irodalomtörténetből szerezte, de legalább annyira történész is, mint irodalmár, noha magát elsősorban latinistának tartja. Kora újkori humanista történetírással foglalkozik, hosszan kutatta Brodarics István pályáját. A Szegedi Tudományegyetem Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék egyetemi docensével, Kasza Péterrel Vér Eszter Virág beszélgetett.

Oldalak