középkori magyar történelem

Kán László, az erdélyi oligarcha

Károly Róbert a Képes Krónikában

Történetírásunk véleménye szerint a tizenharmadik század különösen annak utolsó harmada a tartományuraságok kialakulásának időszaka a Magyar Királyság történetében. Kán László tartományurasága sem tért el az általános magyarországi helyzettől, aki vajdaként a 13. század végén és a 14. század elején mintegy 20 esztendőn át szinte korlátlan úrként állt a középkori Magyar Királyság szerves részét képező Erdély élén.

A várkonyi egyezmény: a korona és kard mondája

Béla megkoronázásának ábrázolása a Képes Krónika 94. fejezetének D-iniciáléjában

Próbára akarom tenni a herceget, és megkérdem, vajon a koronát vagy a hercegséget kívánja-e bírni. Ha jó békességben a hercegséget akarja, ám legyen, de ha a koronát, ti ketten, főurak nyomban keljetek, és vegyétek fejét ama karddal” – a Képes Krónika leírása szerint ezt hagyta meg I. András király (1046–1060) két bizalmasának, mielőtt fogadta volna öccsét, Béla herceget (I. Béla 1060–1063) Várkony várában 1059 végén.

A középkori hadtörténeti kutatás aktualitásáról – interjú B. Szabó Jánossal

B. Szabó János nevét hadtörténeti munkái kapcsán sokan ismerhetik: a Magyar Tudományos Művek Tára szerint tizenkét szakkönyv elkészítésében vett részt szerzőként, vagy társszerzőként. Idén doktori értekezését is megvédte A középkori magyar könnyűlovasság történetének vitatott kérdései címmel. A Budapesti Történeti Múzeum tudományos kutatójával Berkes Márton beszélgetett.

A Kristó Gyula-emlékiratokról

A közelmúltban jelent meg a neves szegedi középkorkutató, a 2004-ben elhunyt Kristó Gyula akadémikus önéletírása. Az memoárról egykori tanítványa, a ma az ELTÉ-n oktató Thoroczkay Gábor írt egy személyes hangú ismertetést.