kultúrtörténet

A folyamatos párbeszéd a jövő kulcsa

"Spanyolország és Magyarország között folyamatos párbeszéd van jelen, s ez a jövő Európájára nézve alapvető fontosságú.” Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Iñaki Abad Leguina, a budapesti Cervantes Intézet igazgatója a csütörtök esti kerekasztal beszélgetését, melyen a madridi Residencia de Estudiantes múltját és jelenét mutatták me.

Állatok és vadászok a késő középkorban

Hannele Klemettilä, finn történész, a Cambridge-i Egyetem örökös tagja, elsősorban kései középkori művelődéstörténettel foglalkozik. Széles körű vizsgálódásai kiterjednek a korabeli ítéletvégrehajtásra is, melynek kapcsán több művet publikált az erőszak, a halál és a szenvedés korszakbeli felfogásáról. E téma kutatása során született meg az a feltevése, hogy az általa feltárt általános attitűdök bizonyos mértékben visszatükröződhetnek a korszak vadászatról, vadászokról és vadállatokról alkotott képén is. Jelen monográfiájában azt vizsgálja, hogyan alakult ember és állat kapcsolata az adott időszakban, illetve miként vélekedett a késő középkor embere az állatokról, melyhez Gaston Phoebus vadászati kézikönyvének 616-os kézirata szolgált elsődleges forrásként.

Nem mind Arany, ami fénylik ‒ Konferencia-felhívás

Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Vagyis idén 200 éve, hogy többek között a Toldi, a Walesi bárdok, V. László és a Szondi két apródja c. történelmi témájú ballada szerzője világra jött. Az 1848-49-es szabadságharc, a passzív ellenállás és a kiegyezés aktív résztvevője volt – ha máshogy nem, művein keresztül –, ezért is fontos, hogy az író, költő, műfordító, nemzetőr és politikus évfordulójáról méltón megemlékezzen ne csak az irodalomtudomány, hanem mások mellett a történettudomány. Mai cikkünkben egy ennek lehetőséget adó konferencia-felhívást teszünk közzé Országjáró rovatunkban.