második világháború

„A Teleki-kutatásban még mindig sok a homályos folt” – interjú Nyári Gáborral

Nyári Gábor történész 2012-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán (PPKE BTK), jelenleg ugyanitt PhD-hallgató. Fő kutatási területei a Horthy-korszak politikatörténete, valamint az 1945 utáni magyar emigráció. Nemrég megjelent könyvében Teleki Pál második miniszterelnökségét vette górcső alá. A kötet kapcsán Illik Péter beszélgetett vele.

A lágerek népe. Névtelen romák holokausztja - recenzió

2014. szeptember 12-én Pécsett került megrendezésre a Névtelen romák holocaustja című történeti konferencia. Az ott elhangzott előadások tanulmánnyá formált verziója olvasható az itt bemutatott A lágerek népe című kötetben. A másodközölt, korábban a Janus Pannonius Múzeum 53. évkönyvében közzétett recenzió szerzője Márfi Attila történész, a cigányság történetének elhivatott kutatója, a Baranya Megyei Könyvtár nyugalmazott levéltárosa.

Napágy helyett nehézbombázók - Konferencia a Balatoni csatáról

Idén volt 70 éve annak, hogy befejeződött az emberiség történetének legnagyobb és legvéresebb katonai konfliktusa, a második világháború. Sajnos Magyarország a Trianon okozta kényszerpálya miatt és geopolitikai helyzeténél fogva nem tudott kimaradni a világégésből. Annak ellenére, hogy hazánk 1941 óta hadviselő fél volt, az ország területét kisebb incidensektől eltekintve 1944-ig megkímélte a háború, Magyarország nem vált hadműveleti területté. 1944 tavaszán viszont komoly változások következtek be az ország német megszállását követően, s rövidesen hadszíntérré vált hazánk földje.

A Győzelem Napja: Kína és a második világháború lezárulásának 70. évfordulója

A második világháború lezárulásának és „a Japán felett aratott győzelem” hetvenedik évfordulója alkalmából szeptember 3-án első ízben került sor a Győzelem Napja névre keresztelt ünnepségre Kínában.

"Már a spájzban vannak az oroszok" avagy A tizedes meg a többiek történészszemmel

Magyar háborús film, vígjáték, keserű humor… Egy képzeletbeli barkochba játék során, ha az előbbi szavakra rákérdezünk, bárki, aki kicsit is ismeri a magyar filmek világát, szinte rögtön rávágja a megoldást: ’atizedesmegtöbbiek’… A film 1965-ben készült, s azon ritka filmek közé tartozik, mely elkészülte óta folyamatosan megőrizte népszerűségét, közkedveltségét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a film szállóigévé vált mondatai, melyeket sokszor azok is idéznek, akik nem látták filmet.

Kaddish egy talán sosem volt gyermekért – a Saul fia című film történészszemmel

Aligha van olyan történelmi esemény, amelynek annyira nyomasztó lenne az emlékezete, mint a holokauszté. Amióta a nyugati filmművészet az 1970-es évektől felfedezte ennek a genocídiumnak a történetét, az egyik legfeldolgozottabb filmtörténeti témává vált. Így amikor úgymond történészszemmel foglalkozunk egy deklaráltan történelmi témájú filmmel, akkor nem csupán a történeti valósághoz való viszonyát kell megvizsgálni, hanem azzal az emlékezetkultúrával való kapcsolatát is, amely az utóbbi hetven évben kiformálódott.

Oldalak