művelődéstörténet

„Amikor az embernek a foglalkozása a hobbija” – interjú Pilkhoffer Mónikával

Építészettörténet, városiasodás, Pécs története, urbanizáció, modernizáció, lakáskultúra – néhány kulcsszó Pilkhoffer Mónika kutatásaiból. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszékének oktatójával Máté Zsolt beszélgetett pályájáról és kutatásairól.

Tényleg a nyuszi hozza a tojást?

„Tessék nekem megmondani, magyar eredetű szokás-e húsvétkor nyulat és színes tojásokat ajándékozni? Pláne olyan formában, mintha a tojások a nyúltól valók lennének, amint ezt a színes anzixkártyák és a cukrászok kirakatai mutatják? Nem rég kaphatták fel, mert nem vagyok idős, de gyermekkoromban nem emlékszem, hogy ismerték volna. Volt-e ennek a furcsa dolognak valami értelme, mert így most nincsen.”

A dohányzással összefüggő jogszokások rövid története

A népi jogélet kutatói hosszú időn át nagy figyelmet fordítottak egy-egy település jogviszonyainak, közösségi normáinak vizsgálatára. A kutatás ilyen esetben a közigazgatástól a közvélemény büntetésekig terjedt. A főleg jogászokból és néprajzosokból álló szakemberek nem hagyhatták figyelmen kívül az írott jog és a szokásjog szabályait, melyek mellett vagy ellenében éltek a helyi jogszokások. Az alábbiakban a mintegy ezer lakosú Sárkeresztes (Fejér m.) paraszti közösségének dohányzással kapcsolatos jogszokásairól szólok.

Viharos március 15-ei ünnep a nagy véderővita árnyékában

Első pillantásra úgy gondolhatnánk, hogy a kiegyezéssel beköszöntött megbékélést kínáló új korszakban március 15-e a hivatalos nemzeti ünnep rangjára emelkedett, ám ehelyett a hatalom részéről csupán megtűrt ünnepnap volt a dualizmus évtizedeiben. Ferenc Józsefnek az 1848/49-es szabadságharchoz fűződő igencsak kellemetlen emlékei miatt a dualista korszak magyar kormányai hivatalosan nem karolhatták fel az 1848-as forradalmat és a szabadságharcot megtestesítő emléknapot. Ugyanakkor a hatalom nem tiltotta meg a megemlékezéseket, így a március 15-i ünnepeken elsősorban a rendszer iránti kritikus és ellenzéki hangok kerekedtek felül.

Karl May és a magyarországi könyvkiadás

Karl Friedrich May nevét valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, hiszen a világ egyik legismertebb szerzőjéről van szó. Munkái első önálló kötetének 1892-es (tehát kereken 125 évvel ezelőtti) megjelenése óta valamennyi generáció meghatározó olvasmányai egészen napjainkig. De nem ez az egyetlen idei, vele kapcsolatos kerek évforduló. Az író 1842. február 25-én, azaz 175 évvel ezelőtt született, majd 1912. március 30-án, 105 évvel ezelőtt hunyt el.

„Mindig az emberek érdekeltek” – interjú Varga Sándorral

Varga Sándor néprajzkutató, táncantropológus a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusa, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének munkatársa, a Choreomundus nemzetközi tánckutatói képzés oktatója. Mosonmagyaróvárról indulva Pécsen át végül Szegedre vezetett az útja, ahol immár több mint egy évtizede oktat és indul kutatóútjaira. Néprajzzal és tánccal való kapcsolatáról, a történeti szemlélet fontosságáról és személyes motivációiról Apjok Viviennel beszélgetett.

Oldalak