művelődéstörténet

„Mindig az emberek érdekeltek” – interjú Varga Sándorral

Varga Sándor néprajzkutató, táncantropológus a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusa, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének munkatársa, a Choreomundus nemzetközi tánckutatói képzés oktatója. Mosonmagyaróvárról indulva Pécsen át végül Szegedre vezetett az útja, ahol immár több mint egy évtizede oktat és indul kutatóútjaira. Néprajzzal és tánccal való kapcsolatáról, a történeti szemlélet fontosságáról és személyes motivációiról Apjok Viviennel beszélgetett.

Életmód és anyagi kultúra – Lőrinc László új könyvéről

Hogyan változtak ételeink az idők folyamán? Hogyan változott az emberek tisztaságról alkotott fogalma? Hogyan világosodtak ki az esték, és ez milyen hatással járt? ­Néhány kérdés, melyre megtudhatjuk a választ Lőrinc László Életmódtörténet – Anyagi kultúra 1500-tól napjainkig című könyvéből, amely 2016 végén jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában.

„A szép téli éjben messze világlottak a jégtükrön az örömtüzek…” – A téli Balaton a 19. században

Rövid hír a Balaton című hetilapban, 1884. december 4-én: „A Balaton tava befagyott. A legritkább esetek közé tartozik, s e században talán most történik ötödször, hogy t. i. a Balaton vize már november havában beállott. A halászok örülnek neki, mert bő halfogásra van kilátás.” Íme egy rövid, hírértékű, objektív tudósítás a 19. században, egy helyi érdekű lapban

Száztíz éve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum

A múzeum 1906. december 6-án tárta ki kapuit az érdeklődők előtt. Igaz, már december 1-én megnyitották. A kissé talán rejtélyesnek ható öt napos csúszás mögött azonban nem kell semmiféle logikátlanságot vagy szervezési hibát gyanítani. Egyszerűen csak annyi történt, hogy december elején épp a magyar fővárosban időzött Ferenc József – egykori miniszterelnöke, Andrássy Gyula gróf szobrát avatta fel Budapesten – s szoros programja során 1-én tudott időt szakítani a megnyitóra.

Aki nem volt távol Afrikától – 100 éve hunyt el Teleki Sámuel

Az ókori egyiptomiak azt tartották, hogy aki a Nílus forráshelyét birtokolja, az az úr Egyiptom felett, így a folyó eredését keresve ők lettek Afrika első kutatói. Később nemcsak a Níluson, hanem a szárazföldi karavánutakon, sőt a Vörös-tenger felől is egyre mélyebben hatoltak a kontinens belsejébe rabszolgák, holttestek balzsamozásához szükséges mirha vagy elefántcsont, arany után kutatva – nem csoda, tehát, hogy e kontinens évszázadok óta foglalkoztatja az európai embert.

Üzleti fogások és tankönyvi csodabogarak – Tankönyvkiadók versenye a Horthy-korszakban

„Mérlegelésük serpenyőjébe csakis a qualitásnak a megállapítása kerül. Nincsenek mellékszempontok, se befolyásos nevű tankönyvírók, se ügynöki fogások és erőszakoskodások. A tankönyvek versenyében az győz, amelyik a legjobbnak találtatik, amelyik segítő társa a tanárnak, hű vezetője a növendéknek és igaz szolgálója a magyar tudományos kultúrának.”– hirdette a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 1926. március 15-i kiadói jelentésében (Hivatalos Közlöny 6. sz. XXXIV. évfolyam. 62.). Valóban ilyen nemes célok irányították a Horthy-korszak tankönyvkiadóit? Vagy igyekeztek minden lehetőséget, üzleti fogást kihasználni arra, hogy a tankönyvpiacon minél erősebb pozíciókat szerezzenek?

Oldalak