magyar történelem

„Egy kicsit 19. századot kutató politológusnak gondolom magam…” – interjú Cieger Andrással

Cieger András a 19. századi Magyarország politika- és társadalomtörténetét tanulmányozza, amelyhez történelemből szerzett tudományos fokozata mellett politológusi végzettsége is segítségére van. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával pályájáról és kutatásairól Vér Eszter Virág beszélgetett.

„A szép akasztott” – id. Andrássy Gyula élete

Gróf Andrássy Gyula régi magyar arisztokrata család sarja, a 19. századi magyar történelem meghatározó alakja. Élete regényes, de mégis valóságos. Nemzetéhez, még ha kompromisszumot kötött is, haláláig hű maradt. Éppen 150 esztendeje annak, hogy Ferenc József a dualizmus első magyar miniszterelnökévé nevezték ki.

Deák Ferenc halála és temetése

Táncsics Mihály lánya, Eszter és utóbbi férje, Csorba Géza közös naplójának 1876. január 28-án kelt bejegyzései között az alábbi sorok olvashatóak: „Este elmentem Pappékhoz. Papp egyebek közt elbeszélte, hogy olyasforma híreket hallott, hogy Deák Ferenc meghalt. Megütődtünk. Itthon is elmondám: akartuk ugyan hinni, de mégis igen nyugtalanok lettünk.” A nyugtalanság sajnos jogosnak bizonyult, így Csorba Géza ekképp zárta aznapi naplójegyzeteit: „Bebizonyult, hogy ma éjjel ¾ 11-kor meghalt Deák Ferenc!!”

II. Rákóczi György 1657. évi lengyel hadjárata

1657. január 18-án II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1648–1660) seregeivel megindult Lengyelország ellen, hogy megszerezze annak trónját. E lépést hosszas tervezés, tárgyalások és két jelentősebb haditett is megelőzte.

Hideg és még hidegebb napok – Razzia és megtorlás a Délvidéken (1942–1945)

Hetvenöt éve, 1942. január 4-én, Zsablyán kezdődött el a Magyar Királyi Honvédség délvidéki nagy „tisztogató akciója”, amely „hideg napok” néven vonult be a történelembe. Az eljárásnak több mint háromezer áldozata volt. A honvédség razziájára válaszul 1944–45-ben a szerb partizánok több tízezer magyart gyilkoltak meg.

Összehasonlító jogtörténet társadalomtörténeti alapokon – Bónis György munkássága

„Célkitűzésünk jogtörténeti, de meggyőződésünk, hogy a jogtörténet sem lehet a formális jogtételek változásának krónikása, hanem a társadalom életének kialakulását kell nyomon követnie úgy, amint a külső társadalmi szabályozásban: a jogban megnyilvánul. […] a történelem sem láthat biztosan szociológia nélkül. A történés folyamata lényegében a társadalom története […].”

Oldalak