Németország

A német múltfeldolgozás. Beszélgetések történészekkel a huszadik század kulcskérdéseiről

Laczó Ferenc történész, a Maastrichti Egyetem docense a Kijárat Kiadónál 2016-ban megjelent interjúkötetében német történészekkel beszélgetett a huszadik század kulcskérdéseiről, azon belül is leginkább a nemzetiszocialista múlt és a holokauszt németországi feldolgozásáról.

Szembenézni a múlttal – egy terhelt múltú ház Kölnben

A 20. század szörnyűségeit feldolgozni akaró társadalmi emlékezet különösen fontosnak tartja azt, hogy az egykori diktatúrák szimbolikus központjait és a bűntetteik helyszíneit megőrizze a kollektív emlékezés számára. Ezeknek az emlékhelyeknek a felépítése többféleképpen is történhet egy apró emléktábla elhelyezésétől kezdve egészen a rendszerek „valódi oldalát leleplező”, a rendszer nyílt brutalitását bemutató „horror-panoptikum” berendezéséig.

„Legyőzhették Németországot, de Európa térdre rogyott” – Hitler után

2016. április 6-án a budapesti Francia Intézetben mutatták be David Korn-Brzoza és Olivier Wieviorka rendezők kétszer negyvenöt perces dokumentumfilmjét, amely a Hitler után címet viseli. A vetítést követően Olivier Wieviorka történész, a film egyik rendezője és Békés Csaba, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Hidegháború-történeti Kutatóközpont alapító vezetője beszélt a filmről. A vetítés és az azt követő történészvita angol nyelvű volt.

A német gyarmatosítás és a népirtások története – interjú Jürgen Zimmererrel

Jürgen Zimmerer 2005 óta az International Network of Genocide Scholars (a Népirtások Kutatóinak Nemzetközi Hálózata) elnöke, 2010 óta a Hamburgi Egyetemen az afrikai történelem professzora, a Hamburg posztkoloniális öröksége. Hamburg és a korai globalizáció újonnan alapított kutatóintézet igazgatója. A német gyarmatosítás, a népirtások összehasonlító kutatása, a kolonializmus és a holokauszt, a kritikai megelőzés, a környezettörténet és az erőszak formái közötti összefüggések vezető kutatója.

A nácik sajátos moralitásáról és a háború utáni német viták érzelmességéről – interjú Raphael Gross-szal

Raphael Gross 2015 májusa óta a lipcsei Simon-Dubnow-Institute igazgatója és a Lipcsei Egyetemen a zsidó történelem és kultúra professzora. 1997-ben doktorált, 2001-ig a Bochumi Egyetem tudományos munkatársa volt. 2001 és 2006 között a Sussexi Egyetemen tanított és vezette a német-zsidó tanulmányok ottani központját. 2001-től egyúttal a Leo Beack Institute London igazgatójaként is dolgozott, 2006-tól a Frankfurti Zsidó Múzeumot, 2007-től pedig a Fritz Bauer Intézetet is vezette. Eszmetörténész, a német és a zsidó történelem szakavatott ismerője.

A német történelem nemzetközi kontextusban – interjú Kiran Klaus Patellel

Kiran Klaus Patel (1971) 2002 és 2006 között juniorprofesszor a Humboldt Egyetemen, 2007 és 2011 között a firenzei Európai Egyetem Intézet professzora, 2011 és 2015 között az európai és globális történelem tanszékvezető professzora a Maastrichti Egyetemen, 2016 óta a Maastrichti Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának tudományos kutatásokért felelő dékánhelyettese. Fő kutatási területei Németország és az Egyesült Államok globális története, valamint az európai integráció története.

Oldalak