néprajz

Tényleg a nyuszi hozza a tojást?

„Tessék nekem megmondani, magyar eredetű szokás-e húsvétkor nyulat és színes tojásokat ajándékozni? Pláne olyan formában, mintha a tojások a nyúltól valók lennének, amint ezt a színes anzixkártyák és a cukrászok kirakatai mutatják? Nem rég kaphatták fel, mert nem vagyok idős, de gyermekkoromban nem emlékszem, hogy ismerték volna. Volt-e ennek a furcsa dolognak valami értelme, mert így most nincsen.”

„Mindig az emberek érdekeltek” – interjú Varga Sándorral

Varga Sándor néprajzkutató, táncantropológus a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusa, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének munkatársa, a Choreomundus nemzetközi tánckutatói képzés oktatója. Mosonmagyaróvárról indulva Pécsen át végül Szegedre vezetett az útja, ahol immár több mint egy évtizede oktat és indul kutatóútjaira. Néprajzzal és tánccal való kapcsolatáról, a történeti szemlélet fontosságáról és személyes motivációiról Apjok Viviennel beszélgetett.

„A múltidézés nem kell, hogy múltban élést jelentsen!” – Interjú Klamár Zoltánnal

Klamár Zoltán vajdasági néprajzkutatónak, a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény munkatársának 2016-ban jelent meg az újvidéki Forum Könyvkiadónál Kanizsai Mindennapok című kötete. A néprajz, a helyi történelem és a közösségi emlékezet határterületén mozgó kötetről a szerzőt Glässer Norbert kérdezte a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége Szegedi Tagozata által szervezett szerzői esten.

Ferenc József uralkodása a magyar folklórban

A témával kapcsolatos 20. századi néprajzi gyűjtések feldolgozása azzal a tanulsággal járt, hogy egyrészt létezik magyar nyelvű Ferenc József-folklór, neve nem csak elszórt adatokban, egyszer elmondott történetekben, katonadalok szövegében bukkan föl, hanem mondatípusok szólnak róla, folklór motívumok kötődnek hozzá. Másrészt nemcsak negatív, hanem nagy gyakorisággal pozitív hősként, igazságos, könyörületes, megbocsátó „jó királyként” is megjelenik a folklór szövegekben. Harmadrészt nem csak általában a folklórban, hanem gyakran egyetlen mesélő történeteiben is megfér 1848 dicső emlékezete és a király tisztelete.

Két diszciplína határán – interjú Landgraf Ildikóval

Milyen történeti kérdések kutatásában vethet fel újfajta szempontokat a folklorisztika? Miként őrizte meg a néphagyomány Ferenc József emlékét, s hogyan vált az uralkodó a „véreskezű megtorlóból” „jó királlyá” a folklórban? Milyen mondák, anekdoták kötődnek a Habsburg-ház tagjaihoz? E kérdésekről Landgraf Ildikóval, az MTA BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársával Bereznay István beszélgetett.

A migráció néprajzi és történeti szemüvegen keresztül

Hajdúnánás városa a szűkebben vett térség meghatározó kulturális központja, egyben az egyik legnagyobb egykori hajdúváros. A város vezetése már évek ezelőtt zászlajára tűzte a hajdúk kultúrájának megőrzését. Jól mutatják ezt az évente megrendezésre kerülő, változatos tematikájú konferenciák is.

 

 

Oldalak