nőtörténet

Nők és férfiak története – beszámoló Marosvásárhelyről

Pető Andrea, a Közép-európai Egyetem egyetemi tanára és a Magyar Tudományos Akadémia doktora Nők és férfiak története címmel megtartott előadására a Kós Károly Akadémia Alapítvány „Mindennapi Történelem” előadássorozatának keretében került sor Marosvásárhelyen 2017. február 24-én. Az ismeretterjesztő előadás a nőmozgalmak története, irányzatai és fogadtatása mellett a férfiak és nők közötti társadalmi, politikai és kulturális egyenlőtlenségek kialakulására is kitért.

Parasztasszony a főispáni székben: Berki Mihályné Szakács Magdolna

Harminckét esztendeje, éppen nemzetközi nőnap alkalmából tüntették ki Berki Mihályné Szakács Magdolnát a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel. Ő az a fejkendős parasztasszony, akiről 1948 decemberében országszerte cikkeztek a lapok, hiszen ő lett Magyarország első női főispánja. E jeles napon sajtóforrások és emlékiratai részleteinek közzétételével élettörténetének epizódjaiból szemezgetünk.

Nő- és neveléstörténet felsőfokon – interjú Kéri Katalinnal

Kéri Katalin a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, a PTE BTK Neveléstudományi Intézet igazgatója, az „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola vezetője. Szakmai pályájáról és kutatásairól Czeferner Dórával beszélgetett.

Kormányzóné a filmhíradókban

A Magyar Film Iroda Részvénytársaság (MFI) első heti filmhíradója 1924. február 27-én jelent meg a mozikban, s ezt követően folyamatos megjelenéssel 1944 végéig 1084 kiadást élt meg. Horthy Miklósné a híradók közel 15%-ban megjelent. Milyen kép tükröződött vissza a kormányzói családról?

Új kérdésfeltevések a nőtörténetben – interjú Czeferner Dórával

Milyen út vezet a nőtörténeti kutatáshoz? Milyen fehér foltok vannak ezen a területen? Milyen módszerrel lehet ezeket kutatni? Czeferner Dórával, a Pécsi Tudományegyetem doktorandájával Vér Eszter Virág beszélgetett.

Városanyák. Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történetéből - recenzió

Árvai Tünde kötete nőtörténeti és helytörténeti szempontból egyaránt hiánypótló: a női nem pécsi képviselőit állítja vizsgálatának középpontjába. A tárgyalt időintervallum az 1860-as évektől a második világháborúig ível. Kéri Katalin Hölgyek napernyővel című kötete óta magyar vonatkozásban nem volt könyv, amely a nők történetének ilyen sokszempontú vizsgálatára vállalkozott volna. Benne olyan országos jelentőségű, korábban kevéssé kutatott témák is figyelmet kapnak, mint a női honvédelem és a leventeleány mozgalom.

Oldalak