nemzeti ünnep

A túlzásba vitt normálistól a Koningsdag-i narancslázig – egy szelet holland kultúra

Hollandia legnagyobb nemzeti ünnepének nevezhető Koningsdag (Király Napja) minden évben a király születésnapján tartandó utcai fesztiválozással, felvonulással, bolhapiaccal és narancsszínbe öltözött embertömegekkel jár. Idén április 27-én került rá sor, amikorra a legtöbb holland már megvásárolta a répákat és sütőtököket, hogy méltó módon, azaz a legnarancssárgább ételekkel készülhessen a napra. A nemzet, melynek egyébként egyik legfőbb mottója a „doe normaal” (viselkedj normálisan), ilyenkor teljesen kivetkőzik önmagából, arcára festi a holland zászló színeit, és az egykor a piros szín helyett használt narancssárgát ölti magára, ezzel tisztelegve az Oránia-Nassau uralkodóház és az egész nemzet előtt. Hogy mi a története ennek a különleges születésnapnak, melyet egy egész ország ünnepel, és hogyan kell a „doe normaal”-t betartani, majd pedig teljesen megszegni azt? A válaszokra azért van szükség, hogy megértsük, miért is ilyen különleges ez az esemény.

Hogyan lett augusztus huszadika tizenötödikéből?

Noha a magyar állam szerveződése egy hosszabb folyamat volt, mégis augusztus 20-a az a hivatalos állami ünnepünk, melyhez az eseményt szimbolikus értelemben kötni szokás. Kevéssé köztudott, hogy mindez már államalapító királyunk, I. Szent István (1000-1038) idejében is jeles nap volt: első koronás főnk Nagyboldogasszony napjára, augusztus 15-ére Székesfehérvárra hívta össze a királyi tanácsot, és ekkor királyi törvénylátó napokra is sor került. A hagyomány szerint halála közeledtével ezen a napon (vagy legalábbis augusztus közepén) ajánlotta fel országát Szűz Máriának, s ekkor is hunyt el.