országgyűlés

„A változástól javulást várva...” - Politikai harcok és alkuk a 18. században

Az abszolutista európai államokhoz képest a 18. századi Magyarország politikai életében sokkal szélesebb rétegek vehettek részt. A magyar rendek hatalma a vármegyerendszeren nyugodott – s széles körű jogosítványokkal rendelkeztek a törvényhozás és az adókivetés terén. Az időnkénti országgyűléseken a korabeli uralkodók nemegyszer találták magukat szembe a magyar rendi érdekekkel, s így a diéták az éles politikai küzdelmek vagy épp az alkudozások színterei lettek. Szijártó M. István új könyve ezt a kérdéskört mutatja be – eddig sosem látott részletességgel.

Visszapillantás egy kivételes életpályára

Számos rangos rendezvényen emlékeztek meg Széchenyi István születésének évfordulójáról. Ezek egyike volt a 2016. november 3-án az Országgyűlés felsőházi üléstermében megrendezett Széchenyi életművének szellemi és tárgyi eredményei című konferencia, melynek apropóját Széchenyi István születésének 225. évfordulója adta.

Séták a Parlament körül - Kupolalátogatás, vörösterror, 56-os emlékhelyek

Idén ősszel is izgalmas programokkal várja az érdeklődőket az Országgyűlés – idén a műemlékvédelem és az 1956-os forradalom a kiemelt téma; a hatvanadik évfordulóval összhangban. 2016. szeptember 17-18-án is megtekinthető A magyar törvényhozás ezer éve című kiállítás, amely időrendben mutatja be a magyar parlamentarizmus kialakulását a kezdetektől a rendszerváltozásig. Ezen kívül különféle tematikus sétákon is részt lehet venni, melyek teljesen ingyenesek, de előzetes regisztrációhoz kötöttek.

„Beszélő parlamentből munkaparlamentté válni…”

Az Országgyűlés Hivatala 2015. december 8-án könyvbemutatót tartott az Országgyűlési Könyvtár különtermében, ahol Püski Levente A Horthy-korszak parlamentje című művét mutatták be. A szóban forgó munka egy olyan készülő könyvsorozat első darabja, amely 2020-ig a tervek szerint 11 kötetben fogja bemutatni a magyar országgyűlések történetét a kezdetektől 2014-ig. A kötetek szerzői mindannyian az adott korszakok elismert szakértői, a szerkesztők célja pedig az, hogy az egyes munkák azonos szerkezetben mutassák be az akkori parlamentarizmust. A királyi Magyarország rendi országgyűléseitől a rendszerváltozás parlamentarizmusáig jutna el a kézikönyvek sora.

Erdélyi fejedelemből magyar király?

1620. augusztus 25-én a besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta Bethlen Gábort, aki azonban mégsem koronáztatta meg magát. Mi állhatott ennek hátterében?

A második nyelvújítás és a polgárosodás kérdései a reformkorban – interjú Veliky Jánossal

Veliky János több évtizede kutatja a modern magyar politikai gondolkodás történetének kérdéseit. Most a reformkori politikai gondolkodástörténet és a politikai nyelvek kapcsolatáról beszélgetett a Debreceni Egyetem Újkori Magyar Történeti Tanszékének egykori vezetőjével Szeghő Patrik.

Oldalak