politikatörténet

„Egy kicsit 19. századot kutató politológusnak gondolom magam…” – interjú Cieger Andrással

Cieger András a 19. századi Magyarország politika- és társadalomtörténetét tanulmányozza, amelyhez történelemből szerzett tudományos fokozata mellett politológusi végzettsége is segítségére van. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával pályájáról és kutatásairól Vér Eszter Virág beszélgetett.

„A szép akasztott” – id. Andrássy Gyula élete

Gróf Andrássy Gyula régi magyar arisztokrata család sarja, a 19. századi magyar történelem meghatározó alakja. Élete regényes, de mégis valóságos. Nemzetéhez, még ha kompromisszumot kötött is, haláláig hű maradt. Éppen 150 esztendeje annak, hogy Ferenc József a dualizmus első magyar miniszterelnökévé nevezték ki.

„Elvárható, hogy tárgyilagos hangnemben vitázzunk egymással” – interjú L. Balogh Bénivel

L. Balogh Béni levéltáros-történész, a történelemtudomány doktora. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia–történelem szakán diplomázott, majd az ELTE-n levéltárosi végzettséget szerzett. 1989 óta él Magyarországon, jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos titkára. Életéről, pályájáról, kutatásairól Filep Tamás Gusztávval beszélgetett.

Rudolf trónörökös halála és emlékezete

„Jupiter a maga kedvenceit a halandók közül felhőbe burkolja s ugy ragadja el az élők sorából. Így lesz halhatatlanná a halandó, így jutott az istenek sorába Romulus.” E sorokkal búcsúztatta az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét a Budapesti Hirlap 1889. február 1-én megjelent száma. Rudolf halálát követően – az egymásnak ellentmondó, gyilkosságról, illetve önkezűségről szóló korábbi hivatalos közleményeket cáfoló híresztelések következtében – a lapok érzékelhetően elbizonytalanodnak.

Világháborúk árnyékában – A magyar közigazgatás történetéből

Vajon lehet a közigazgatás története érdekes? Lehet, csak megfelelően kell közelíteni hozzá. De mi a megfelelő megközelítés? Jog-, vagy történettudományi szempontú? Legjobb, ha mindkettő benne van.

A „Dobzsekirályról” egy kicsit másképp – Ötszáz éve halt meg II. Ulászló

II. Ulászló cseh és magyar király (1471/1490–1516) halálának félévezredes évfordulójához közeledve egy online írás a magyar történelem tíz legnagyobb tévedése közé sorolta a lengyel-litván Jagelló-házból származó uralkodó 1490. évi magyar királlyá választását. Érvelése hűen illeszkedik ahhoz a több évszázados történeti hagyományhoz, amely az 1526. évi mohácsi tragédia okait a gyenge Jagellók és elsősorban az uralkodásra teljesen alkalmatlannak ítélt Ulászló kártékony regnálásában keresi. A mindenre csak bólogató, közben csehül hümmögő, a budai mészárosoknál ételért kuncsorgó király szánalmas és – valljuk be – karikatúraszerű alakja azonban legfeljebb néhány ecsetvonásban mutat hasonlóságot azzal a képpel, amely a korabeli források segítségével a még mindig regionális nagyhatalomnak számító Magyar Királyságról és uralkodójáról ma megfesthető.

Oldalak