recenzió

Egy listatörténet mámora: Ars memorativa a közép-európai művelődésben

2016-ban Lucie Doležalová, Kiss Farkas Gábor és Rafał Wójcik kritikai kiadásokat és elméleti reflexiókat tartalmazó közös kötettel jelentkezett, amely a kutatócsoport korábbi kiadványaihoz hasonlóan az egyes szövegemlékek tüzetes olvasatából bontja ki a régi memória kultúra közép-európai történetét.

Ötvenhatos kaleidoszkóp – 24 lépés az elnyomott hangig

Az első világháború után születő avantgarde mozgalmak emelték be a „talált tárgyat” a művészetek rítusába. A szellemtudományokban, különösen a történelemtudományban sokáig váratott magára, hogy efféle ereklyék létjogosultságot nyerjenek. Mára az emlékezetkultúra fontos pedagógiai eszköze, a félmúlt reprezetációs hitelesítője lett a memoár, a napló vagy az „oral history” források. A Majtényi György - Mikó Zsuzsanna - Szabó Csaba szerkesztőtrió célja is egy emlékcsomag átnyújtása volt a Forradalom! című kötettel. A kéttucatnyi „emlék” közlése nemcsak történeti, hanem műfaji-formai szempontból is eklektikusra sikerült.

Magyarországi rapszódia avagy Hajnóczy József tragikus története

Az Eva Kowalská és Karol Kantek által írt kötet nem csak azok számára élvezetes és hiánypótló munka, akik a múlt szakértőiként tudományos szemszögből vizsgálják a magyarországi felvilágosodást, a jakobinus mozgalom eseményeit és az említett időszak egyik legkiemelkedőbb alakját, Hajnóczy Józsefet; hanem azoknak is, akik laikusként érdeklődnek a 18. századi magyar történelem, a különböző történelmi személyiségekről készült biográfiák és a történelmi krimik iránt.

Az első világháború információtörténetéhez

A Szegedi Információtörténeti Műhely szervezésében 2014. október 8-án rendezték meg Az első világháború információtörténetéhez című műhelykonferenciát. A Gondolat Kiadó jóvoltából a konferencián elhangzott előadások többsége 2016-ban nyomtatásban is megjelenhetett.

A Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel

Magyarország és Jugoszlávia két világháború közötti kapcsolata fontos, ám kevéssé kutatott területe a hazai történettudománynak. Utóbbi helyzeten kíván változtatni Hornyák Árpád kötete, amely egyedülálló, magyar nyelvű forráskiadvány. A délszláv diplomácia válogatott iratanyaga segít megismerni a két ország politikai, gazdasági és kulturális viszonyait, és jobban megérteni a korszakon átívelő konfliktusok okait.

A MKP Komárom-Esztergom megyében 1945–1948

Tavaly év végén hiánypótló kötet jelent meg Wencz Balázs jóvoltából, aki könyvében Komárom-Esztergom vármegye, illetve azon belül is Esztergom történetének egy korábban kevésbé feldolgozott időszakát mutatja be. Rendkívül érdekes és részletes munkájában a szerző a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikáját ismerteti az 1945-1948 közötti időszakban. A könyv ugyanakkor nem csupán egy helytörténeti mű. A szerző ugyanis egyrészt az országos, illetve nemzetközi politikai eseményekkel összefüggésben mutatja be a helyi történéseket, másrészt kutatási eredményeiből általános következtetések is levonhatóak.

Oldalak