Szeghő Patrik

Toalett-történet avagy pár szó a civilizáció fokmérőiről

A vízöblítéses toalettet méltán nevezhetjük az emberiség egyik meghatározó találmányának, amely a civilizáltság, fejlettség fokmérőjévé emelkedett, s talán több életet mentett meg, mint a penicillin. Cikkünkben az illemhelyek történelmi fejlődését, a salakanyag eltávolításának módjait tekintjük át a különböző korokban.

Nők és férfiak története – beszámoló Marosvásárhelyről

Pető Andrea, a Közép-európai Egyetem egyetemi tanára és a Magyar Tudományos Akadémia doktora Nők és férfiak története címmel megtartott előadására a Kós Károly Akadémia Alapítvány „Mindennapi Történelem” előadássorozatának keretében került sor Marosvásárhelyen 2017. február 24-én. Az ismeretterjesztő előadás a nőmozgalmak története, irányzatai és fogadtatása mellett a férfiak és nők közötti társadalmi, politikai és kulturális egyenlőtlenségek kialakulására is kitért.

„Szent Patrik napján mindenki ír” – egy ünnep története

Írország térítő apostola és védőszentje, Szent Patrik a kereszténység egyik legismertebb alakja. Bár származását tekintve nem ír-kelta volt, a legendái köré épülő ünnep révén személye mégis az ír kultúra és öntudat szerves részévé fejlődött. Több mint 20 évnyi fáradhatatlan térítő- és egyházszervező munkát követően – az egyházi hagyomány szerint – 461. március 17-én tért meg Teremtőjéhez. Halálának évfordulója ír és katolikus egyházi ünneppé emelkedett, ugyanakkor napjainkra Szent Patrik napja túlnyomóan világias formát öltött. Noha az ünnep továbbra is „ír napként” él a köztudatban, de tartalmában sokak számára a zöldbe öltözött, sörmámoros tivornyában merül ki. De vajon a Szent Patrik-napi felvonulásoknak és a grandiózus vedelésnek megvannak-e a maguk történelmi gyökerei, előzményei? Cikkünkből mindezekre fény derül.

A Valentin-napi mészárlás

Az 1920-as évek Chicagóját az erőszak és a kegyetlen bandaháborúk jellemezték. Az alvilági leszámolások tetőfoka az 1929-ben, Szent Valentin napján elkövetett mészárlás volt, amikor Al Capone kiiktatta legnagyobb vetélytársának csapatát.

Itt a Lisa, hol a Lisa?: A múlt század legnagyobb műkincsrablása

1911 augusztusában lába kelt napjaink egyik legismertebb festményének, a Mona Lisának. Leonardo da Vinci híres remeke 1516-ban került I. Ferenc francia király tulajdonába, amikor az uralkodó azt az udvari festővé avanzsált itáliaitól megvásárolta. A nagy francia forradalom óta az alkotás mindmáig a Louvreban tekinthető meg, noha rövid időre Bonaparte Napóleon hálószobáját is ékesítette. 

Tőkehal-háborúk: A brit-izlandi konfliktus története

A tőkehal csak egy a sokféle hal közül, de csaknem két évtizedig tartó diplomáciai és kisebb részben fegyveres összetűzéshez vezetett két NATO-tagállam, Izland és az Egyesült Királyság között.

Oldalak