társadalomtörténet

Ellenállás és megalkuvás Magyarországon a 19. századtól napjainkig – szolidaritás és közös gondolkodás az ELTE BTK-n

A felsőoktatási törvény április 4-én elfogadott módosítása és a civil törvény tervezett átalakítása felveti az antidemokratikus politikai törekvések és a demokratikus ellenállási lehetőségek viszonyának kérdését a mai magyar társadalomban. E problémakör történeti kontextusának megvilágításához az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományok és Historiográfia Tanszéke közös tudományos gondolkodásra hívta az érdeklődőket április 17-én a Gólyavárba. Az esemény felkért előadói Gyáni Gábor, az ELTE TÁTK és a CEU egyetemi tanára, az MTA rendes tagja, valamint Bartha Anikó Eszter, Dobszay Tamás és Pajkossy Gábor, az ELTE BTK Történeti Intézetének egyetemi docensei voltak. A beszélgetés moderátora Takács Ádám, az ELTE BTK egyetemi adjunktusa volt.

„A közélet iránti érdeklődés nem választható el a történelemtől” – interjú Fazekas Csabával

Fazekas Csabát Magyarország 19-20. századi politika- és eszmetörténete foglalkoztatja, különös tekintettel az egyháztörténetre. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar habilitált egyetemi docensével, gazdasági és tudományos dékánhelyettesével, a ME BTK Politikatudományi Intézet igazgatójával pályájáról és kutatásairól Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.

Parasztasszony a főispáni székben: Berki Mihályné Szakács Magdolna

Harminckét esztendeje, éppen nemzetközi nőnap alkalmából tüntették ki Berki Mihályné Szakács Magdolnát a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel. Ő az a fejkendős parasztasszony, akiről 1948 decemberében országszerte cikkeztek a lapok, hiszen ő lett Magyarország első női főispánja. E jeles napon sajtóforrások és emlékiratai részleteinek közzétételével élettörténetének epizódjaiból szemezgetünk.

„Egy kicsit 19. századot kutató politológusnak gondolom magam…” – interjú Cieger Andrással

Cieger András a 19. századi Magyarország politika- és társadalomtörténetét tanulmányozza, amelyhez történelemből szerzett tudományos fokozata mellett politológusi végzettsége is segítségére van. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával pályájáról és kutatásairól Vér Eszter Virág beszélgetett.

„Bennük volt a rossz szellem…” – Tiszazugi méregkeverők; a martfűi rém

2017. február 8-án a Bálint Ház és a Mérei Ferenc Szakkollégium közös szervezésében K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus beszélgetett Trádler Henrietta történésszel (ELTE BTK) és Bezsenyi Tamás történész-kriminológussal (NKE RTK) a tiszazugi (1911-1929) és a martfűi (1957-1964) gyilkosságsorozatok kapcsán. Vajon a földrajzilag egyébként véletlenül éppen egymáshoz közel eső két területen történt esemény milyen dolgokat árul el az akkori társadalomról? Hogyan reagált a korabeli sajtó? Mennyire volt felkészült az akkori nyomozati szerv, illetve az ügyészség?

Farsangi bálok Pesten és Budán

Ahogy az utóbbi években az már megszokott, idén is beköszönt lassan a majd farsangkor tetőző báli időszak. Városszerte plakátok hirdetik a különféle bálokat, így újra van Budapesten jogászbál, orvosbál és van Operabál is, néhány éve pedig, Balatonfüred mintájára nyaranta Budapesten is rendeznek Anna-bált. Ezek jobbára a két világháború közötti korszak hagyományaira utalnak vissza, pedig Pesten és Budán már 150–200 évvel ezelőtt is országos hírű bálokon rophatta a táncot, akinek a kedve úgy hozta és az erszénye is lehetővé tette a részvételt.

Oldalak