Távol-Kelet

Távol-keleti pénztörténet II.: India

A pénz és az azt megtestesítő fizetőeszközök megkerülhetetlen szereplői az emberi civilizáció történetének, a pénz múltjának bizonyos elemei pedig számos esetben összekötő kapocsként funkcionáltak a világ különböző kultúráinak történetei között. Ugyanakkor számos olyan hagyomány is kialakult a fizetőeszközök több ezer éves fejlődése során, amely különlegessé tette az egyes pénzrendszereket. A cikkünkben a világ két olyan területére szeretnénk kalauzolni az olvasót, melyek múltbeli fizetőeszközeit tanulmányozva számos sajátos hagyományra bukkanhatunk.

Távol-keleti pénztörténet I.: Kína

A pénz és az azt megtestesítő fizetőeszközök megkerülhetetlen szereplői az emberi civilizáció történetének, a pénz múltjának bizonyos elemei pedig számos esetben összekötő kapocsként funkcionáltak a világ különböző kultúráinak történetei között. Ugyanakkor számos olyan hagyomány is kialakult a fizetőeszközök több ezer éves fejlődése során, amely különlegessé tette az egyes pénzrendszereket. A cikkünkben a világ két olyan területére szeretnénk kalauzolni az olvasót, melyek múltbeli fizetőeszközeit tanulmányozva számos sajátos hagyományra bukkanhatunk.

Heti ajánló 2017/31.

Élő múzeum, mindennapok a kora-újkorban, 20. századi távol-keleti politikai rendszerek kialakulása, tradíciók és újítások történeti nézőpontból, valamint kurátori tárlatvezetés a reformáció fél évezrednyi tárgyi és szellemi örökségéről.

Eheti programajánlónk Naptár rovatunk alapján.

Operettfigurák és bájos nippek: a magyar-japán kapcsolatok története 1869–1913 között - 4. rész

Jokohama az 1880-as években

Sorozatunk korábbi cikkeiben a japán-magyar kapcsolatok kezdeteit, a japánok Magyarország-, és a magyarok Japán-képét és az egymáshoz megtett első utazásokat ismerhettük meg. A japán-magyar kapcsolatrendszer kulturális vetületein túllépve a cikksorozat jelen részében a magyar-japán diplomáciai kapcsolatokat tekintjük át.

Japán utazók a Monarchia Magyarországán – Operettfigurák és bájos nippek 3. rész

A sorozat első részét ott hagytuk abba, hogy egy századfordulós japán utazó ismerkedési szokásaiba tekintettünk bele. Ám voltak olyan japán utazók is, akik elérték céljukat, vagyis sikerült meghódítaniuk egy magyar leánykát, s erre bizonyítékul álljon itt egy másik japán költő verse 1887-ből: „Letört vadrózsa emléke / Ruhámban virág illata.” Sorozatunk harmadik része a magyarországi Japán-képpel, és a korabeli utazások hátterének megvilágításával foglalkozik.

Operettfigurák és bájos nippek: a magyar-japán kapcsolatok története 1869–1913 között – 2. rész

Sorozatunk első részében in medias res vágtunk bele a magyar-japán kapcsolattörténet taglalásába a most futó Gésák a Duna-parton c. japonizmus-kiállítás kapcsán, ám kimaradtak a kapcsolatörténetről szóló diskurzus motivációi, és az utóbbi időszakban egyre aktuálisabb kérdései is, így e hiány alább pótoltatik.

Oldalak