történettudomány

A német múltfeldolgozás. Beszélgetések történészekkel a huszadik század kulcskérdéseiről

Laczó Ferenc történész, a Maastrichti Egyetem docense a Kijárat Kiadónál 2016-ban megjelent interjúkötetében német történészekkel beszélgetett a huszadik század kulcskérdéseiről, azon belül is leginkább a nemzetiszocialista múlt és a holokauszt németországi feldolgozásáról.

„Meggyőződésem, hogy nincs kétféle történetírás” – interjú Fodor Pállal

Történész, turkológus, a török hódoltság korának nemzetközileg elismert kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a tudományos közélet aktív szereplője. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójaként, valamint a Történettudományi Intézet igazgatójaként 2016. január 1-én második ciklusát kezdő Fodor Pállal pályájáról, első igazgatói ciklusáról, további terveiről és a Szigetvár-Turbék kutatási projektről Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.

Könyvek, filmek, emlékhelyek a fókuszban – Bemutatkozik a Kurrens Történelem Egyesület

Több, mint tíz esztendeje, hogy lelkes egyetemista hallgatók megálmodták, hogy létrehoznak egy honlapot, amelyen kurrens történelmi munkák recenzeálását adják majd közre. Idővel egyesületbe tömörültek, tagságuk megújult, érdeklődési körük bővült. Honlapjuk megújulásának apropóján a Kurrens Történelem Egyesület történetét és célkitűzéseit Illik Péter foglalta össze.

Amit Ősbudáról feltétlenül tudni érdemes…

Manapság, ha a középkori Magyarország történetéről, vagy a magyar őstörténetről van szó, nem kell sokat várni, vagy keresgélni, hogy beleütközzünk azokba a véleményekbe, amelyek valahol a Pilisben egy eltitkolt régi székvárost sejtenek, a közelében Attila városával és Árpád sírjával. Számos állítás és tézis hangzik el, ha a téma Ősbudára, vagy a Pilisre terelődik, most ezeket szeretném szétszálazni, és röviden bemutatni a történelem iránt érdeklődő olvasóinknak.

Bálok, zászlók, emlékkönyvek és egy fotós hajóskapitány a Janus Pannonius Múzeum 2015-ös évkönyvében

A pécsi Janus Pannonius Múzeum sokévnyi hallgatás után idén adta közre 53. évkönyvét, amelyben a legkülönfélébb tudományok képviselői foglalták össze legutóbbi kutatási eredményeiket. A 31 tanulmányt, egy a közgyűjtemény nemzetközi kapcsolatait ismertető beszámolót és a rovatunkban korábban másodközölt recenziót közreadó kötet a természettudományok, a néprajz, a régészet, az ipar- és képzőművészet iránt érdeklődő olvasók számára éppúgy kínál szellemi csemegét, mint azoknak, akik elsősorban a történettudományi újdonságokra kíváncsiak.

A nácizmus feldolgozásának elmúlt évtizedeiről

A huszadik századi európai történelem legszörnyűbb bűntetteit épp Kelet-Európában elkövető náci Németország 1945-re mindenestül elveszítette az 1939-ben általa kirobbantott világháborút. A szövetségesek által megszállt és pár évvel később két államra osztott Németország az 1989-90-es fordulat következtében azonban váratlanul újfent egyesült. A huszadik századi történelem ironikus fordulataként, bár kétségkívül elsősorban saját 1945 utáni metamorfózisának köszönhetően az ország ismét a kontinens legbefolyásosabb államává vált, miközben immár az európai politikai projekt kiterjesztése és mélyítése iránti egyik legelkötelezettebb nemzetközi szereplőnek is számított. Az 1989-es változások hatására a németek ezen felül végre azokkal a kelet-európai országokkal is nyílt viszonyt alakíthattak ki, ahol a második világháború legbrutálisabb ütközeteire sor került, ahol a nácik legszörnyűbb bűntetteiket elkövették és ahonnan a nácizmus következtében a legtöbb németet – sok évszázados jelenlétük után – elüldözték.

Oldalak