Találatok a következőhöz: néprajz

Solymossy Sándor 1864. augusztus 28-án született tanár és folklorista. Már fiatal korában érdeklődni kezdett a néprajz iránt, élete nagy részét mégsem gyűjtőmunkával, hanem tanítással töltötte. Az ország első néprajzi tanszékének

Apjok Vivien sokáig néptánctanárnak készült, de egy nyári múzeumi önkénteskedés során megismerkedett a néprajz fogalmával. A találkozás a Szegedi Tudományegyetem néprajz szakára vezette, amelynek elvégzése után a PhD-képzésre is beiratkozott,

A TheHistoryGeek elBeszélő podcastjének legújabb vendége Dr. Gyöngyössy Orsolya, néprajzkutató és muzeológus. Gyöngyössy Orsolya a csongrádi Tari László Múzeum szakmai vezetője, az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport külsős munkatársa, a

A Szegedi Tudományegyetemen 101 éve kezdődött meg az egyetemi oktatás, köztük a Herrmann Antal által tartott néprajzi előadásokkal. Magyarország első néprajzi egyetemi tanszékét 1929-ben ugyancsak Szegeden alapították. Herrmann Antal azonban

Veszedelemben a Néprajzi Múzeum – ezzel a címmel jelent meg 1920. szeptember negyedikén a Népszava aktuális száma, amely az elsők között adott hírt az Iparcsarnok keleti részében elhelyezett Néprajzi Múzeum

Az egyes tudományterületeken, tudományos diszciplínákon belüli specializálódás, egy-egy részterület szűkebb kutatási egységekre történő „széttagolódása” természetes és voltaképpen szükséges velejárója a tudományok fejlődésének és annak, hogy a 18-19. századtól kezdődően alapvetően

Az utóbbi években szaktudományunk létkérdéseként értékelhető súllyal szokott felmerülni a társadalmi hasznosság kérdése. Messzemenően indokolt a szaktudomány életképessége és jövője szempontjából azon szerepvállalásokra fölhívni a figyelmet, amelyekben a hitelességet, a

Hajdúnánás városa a szűkebben vett térség meghatározó kulturális központja, egyben az egyik legnagyobb egykori hajdúváros. A város vezetése már évek ezelőtt zászlajára tűzte a hajdúk kultúrájának megőrzését. Jól mutatják ezt

Az első világégés témaköre a háború kitörésének tavaly évi centenáriuma óta fölöttébb előnyt élvezővé vált mind hazai, mind nemzetközi porondon. A szlovákiai magyar tudományos élet egyik, téma iránt elhivatott képviselője

„Tanulmányozta a cserepek motívumait, szimbólumait, és összehasonlította azokat a régi, különösen az ázsiai kultúrákban fellelhető emlékekkel. A kerámiák motívumait összevetette a szőttesek, hímzések és fafaragások díszítésével is. Minden kutatásánál a