Árpád-ház
Amikor behalt az Árpád-ház – 25 szelfi az Árpád-korból
Amikor maga Aquinói Szent Tamás gyanúsítja meg az egyik népszerű közösségi oldal kommentáradatában Boldog Özsébet azzal, hogy kamuprofilt működtet, vagy amikor III. Ince dühében felkiált, hogy mégiscsak a terembulláját ennek
Történelmi töredékek – a harmadik mozaikhullám
Harmadik kötetéhez érkezett a Napi Történelmi Forrás Online Folyóirat és Műhely fiatal szerzőinek a mindennapi történelmet, és az azt olvashatóvá tevő forrásokat középpontba állító sorozata. Ahogy az első két tanulmánykötet
Barbár nép „Isten paradicsomában”? – A 11–12. századi Magyarország a német krónikások szemével (2. rész)
Előző heti írásomban azzal foglalkoztam, hogy a német területek forrásanyaga milyen képet fest az államalapítástól a III. Béla haláláig terjedő időszak Magyarországáról és magyarságáról. Áttekintésemben elsőként is bemutattam a Német–római
Ami a középkori csatatérről lemaradt – Monográfia a dinasztikus kapcsolatokról
Font Márta a Közép-Kelet-Európa középkori történeti kutatásának meghatározó alakja, a Pécsi Tudományegyetem tanára, az MTA doktora. 2005-ben megjelent monográfiája a primer források ismeretében mutatja be, a kereszténység felvételétől, a világi
Szent István demitizálása – Beszámoló Berend Nóra előadásáról
Berend Nóra, a cambridge-i egyetem professzora december 10-én tartotta meg Szent István, a legenda című előadását az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék és a Magyar Hagiográfiai
„A király kegyéből Spalato comese” A dalmáciai városok feletti magyar befolyás erősödése IV. Béla korában
1244-ben Spalato és Trau között háború tört ki, a két dalmáciai város viszályában IV. Béla magyar király Trau pártját fogta, melynek 1245-ben sikerült is ellenfelén felülkerekednie. Az uralkodó a béke
Egy magyar királyné ismeretlen portréja a krónikás források tükrében
Capet Margitról az emlékezetnek íródott krónikás források elbeszélései fontos adalékul szolgálnak III. Béla király második felesége életének vizsgálatához. Az Árpád-kori magyar-francia dinasztikus kapcsolatok közvetlen intenzitását megrajzoló történetírói munkák jelentős részét
Hazudni akár a pápának is – A sebenicói püspökség létrejöttének rövid története
Könyves Kálmán, miután 1102-ben Horvátország és Dalmácia királyává koronázták, elfoglalta az észak- és közép-dalmáciai városokat és a szigetek jelentős részét. Ezzel magyar uralom alá kerültek komoly, későantik múltra visszatekintő városok
„Kinek teste a fehérvári egyházban temettetett” – Viták a székesfehérvári királysír azonosításáról
Ma már több mint másfél évszázada annak, hogy Székesfehérvárott olyan kincsre leltek, melyhez foghatót azóta sem talált középkori régészetünk: feltárták egy Árpád-házi uralkodó és felesége sírját.
Bebizonyosodott, hogy III. Béla nem finnugor eredetű volt? Amiről a hírek beszéltek, és amiről nem
Repül a hír, ki tudja hol áll meg? Csaknem az egész magyar sajtót bejárta az a hír, amely szerint azonosították az Árpád-ház DNS profilját. A Magyar Időktől az Euronewsig szinte