historiográfia
Szekfű Gyula és ami utána következik
Aligha kétséges, hogy az 1955. június 29-én elhunyt Szekfű Gyula a magyar történetírás legtöbb vitát kiváltott egyénisége. Jelen írásban fő műveit és utólagos történetírói értékelését kívánjuk röviden felvázolni. Szekfű Gyula.
Mohács. Kell? – A csatavesztés a magyar köztudatban
Hasznos dolog lapozgatni a kiadói listákat, látogatni a könyvbemutató esteket, mivel számos nem „sztárolt”, inkább „csak” rétegérdeklődésre számot tartó, igazi szellemi kalandtúrára csalogató műre lehet bukkanni. Ezek közé tartozik Illik
Meddig tart Kelet-Európa? – Niederhauser Emil emlékére
Niederhauser Emil, professzor emeritus, vagy, ahogy a tanítványai – köztük én is – hívták, „Emil bácsi” öt éve ment el. Halála már akkor is komoly veszteségnek tűnt mind az egyetemi
„Légy archeologussá!” – 200 éve született a magyar régészettudomány atyja
200 éve, 1815. április 12-én Pozsonyban született Rómer Flóris Ferenc, „a régészettudomány atyja”. A német ajkú, iparos családból származó fiú bencés szerzetes lett, a szabadságharcban való fegyveres részvételéért az önkényuralom
Magyarországi huszitákról – Tóth-Szabó Pál életműve
A polgárháború kifejezést hallva legtöbben az Amerikai Egyesült Államok területén lezajlott fegyveres konfliktusra gondolunk (1861–1865). Legkevésbé sem a magyar történelemhez kötjük a fogalmat, pedig legalább egy – még ha nem
Diplomácia Mohács előtt – A szulejmáni ajánlat
Bárány Attila legutóbbi kötetében a Mohács előtti állítólagos török diplomáciai ajánlatot elemezte. Miben hozott újat a kötet? Melyek az erősségei és melyek a gyengéi? Recenziónkból kiderül. Bárány Attila: A szulejmáni
Hogyan dől el, mi a történelem? Nemzetközi historiográfiai konferencia és könyvbemutató a Debreceni Egyetemen
Arra a kérdésre, hogy mi számít történelemnek, a különböző korokban számos eltérő válasz született, de egy adott perióduson belül is komoly ellentétek feszültek egymásnak a kérdésben: politika- vagy társadalomtörténeti, nemzeti
A Mohács-kód: egy mítosz alapvonalai
Hogyan van – vagy inkább lett – belénk kódolva Mohács? Mit gondolunk arról, mi és miért történt 1526. augusztus 29-én délután a mohácsi csatatéren? Azt mindenképpen fontos leszögezni, hogy a
„A fejedelem íródeákja” – Thaly Kálmán életműve
A Rákóczi-szabadságharc korszakával foglalkozó történetírók közül talán Thaly Kálmán az egyik legvitatottabb. A kuruc romantika megteremtője komoly karriert futott be, halála után azonban gyorsan kiderült, hogy nem mindig tartotta be
„Nem létezik abszolút igazság” – interjú Erdődy Gáborral
Erdődy Gábor hazánk volt németországi, majd vatikáni nagyköveteként egyedülálló diplomáciai megbízatásokat töltött be, mégsem feledkezett meg egy pillanatra sem történettudományi kutatásairól, melyet akadémiai doktori címe, időtálló könyvei bizonyítanak. Az ELTE