Honismeret
Gyimesi Patakország – A Honismereti Szövetség online konferenciája a Magyar Kultúra Napján
A Honismereti Szövetség 2021. január 22-én Gyimesi Patakország címmel online konferenciát rendezett. Mondhatnánk, hogy országosat, de az online térben nincsenek határok, értelmetlenné válnak olyan megjelölések, hogy határon inneni és túli
Határtalanul – Dobó István örökségének ápolása
A Kárpát-medence kulturális örökségének elemei sok szállal kapcsolódnak egymáshoz. Bár a trianoni békediktátum következtében az örökségi elemeket sok esetben ma már más-más államban találhatjuk, az ott élők természetes igénye, hogy
Dudich Endre, a hazai állattani kutatások kimagasló személyisége
Dudich Endre a nagysallói körorvos fiaként 1895. március 20-án született a Bars megyei településen. Kiemelkedő tehetsége már az esztergomi bencés gimnáziumban megmutatkozott. Pályadíjakat nyert magyar, latin, görög nyelvből, történelemből, gyorsírásból,
Hírlapkönyvtár és írói lexikon – id. Szinnyei József emlékére
Id. Szinnyei Józsefet Magyarország egyik legnagyobb bibliográfusaként, hírlaptudósaként, a Magyar írók élete és munkái című lexikon szerzőjeként, az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárának megalapítójaként tartjuk számon. Szinnyei Ferber József néven született
Klapka György fotográfiái a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában
Szabadságharcunk egyik legfiatalabb hadvezérét, a komáromi hőst, Klapka Györgyöt számos ábrázolás örökítette meg saját korában is, s a hálás utókor művészei is szívesen készítettek róla festményt, grafikát, szobrot. A Magyar
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca és a székelyek
Hagyomány immár, hogy az Erdélyi Magyar Tudomány Ünnepére az EME csíkszeredai fiókszervezete minden esztendőben megszervezi tudományos konferenciáját. Ez alkalommal II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának 315. évfordulójára emlékeztek az előadások, s
Honismeret mozgóképeken – Sára Sándorra emlékezve
Hírét és filmjeit jóval előbb megismertem, mint őt magát. Amikor a sorozatos és nem mindig tisztességes támadások nyomán lemondtam a Magyar Művelődési Intézet igazgatóságáról, mert úgy gondoltam, nem szabad elsüllyeszteniük
„A hazafiságot én soha sem tekintem ruhában, de tettben…” – Xántus János, a gyűjtő
Aligha akad a hazai múzeumtörténetben Xántus Jánosnál sokoldalúbb vagy több műtárgyat összehordó gyűjtő. Ebbéli tevékenysége csaknem fél évszázadot ölelt föl, amiből több mint egy évtizedet az amerikai kontinensen töltött, de
Eötvös Loránd, az ember
Alexander Bernát (1850–1927) filozófus, esztéta, az MTA tagja így emlékezett meg Eötvös Lorándról: „A nagy fizikusoknak azon kiválasztottjaihoz tartozik, akik a tudományos vizsgálatokat irányítják, majdnem úgy, mint a hadvezér a
Reguly Antal, az uráli vidékek magyar térképezője
Reguly Antal (1819–1858) nevének említésekor a legtöbb embernek a magyar nyelvrokonság kutatása, a finnugor népek körében végzett páratlanul gazdag nyelvészeti és néprajzi gyűjtőmunka jut először az eszébe. Kevéssé közismert, hogy