Horthy-korszak
Kulturális transzferek – Német porcelánfestők Herenden az 1920-as években
A két világháború között, különösen az 1930-as évek második felében több tízezer magyar mezőgazdasági idénymunkás dolgozott Németországban. Kevésbé ismert azonban hogy ezzel egyidőben a munkaerővándorlás, ha kisebb mértékben, de fordított
Augusztus 20. jelentésváltozásai – az ünnep története 1038-tól napjainkig
Magyarország alaptörvénye három ünnepet tart nyilván nemzeti ünnepként. Ebből kettőn szabadságharccal egybekötött forradalomra emlékezünk: március 15-én az 1848/49-esre, október 23-án az 1956-osra. Augusztus 20. tartalma teljesen más: nemzeti, állami és
Angelo Rotta, a Világ Igazává vált magyarországi nuncius
A budai várban sétálgatva az egyik épület falán emléktáblára lehetünk figyelmesek, amelynek felirata a következő: „Ebben az épületben dolgozott Angelo Rotta (1872–1965) c. érsek, apostoli nuncius, aki 1930-tól 1945-ös kényszerű
Kik voltak az első női főispánok? – A vármegyék élén álló nagyasszonyok és emlékezetük
A megyei kormánymegbízottak főispánná való átnevezésének hírére ellepték a médiát azok a hírek, miszerint egy fejkendős parasztasszony, Berki Mihályné volt 1948-ban az első női főispán. A megfogalmazás sok szempontból is
Törvénybe foglalt hősök – Max Weber és a Horthy-korszak érdemtörvényei. Gondolatok a VERITAS Intézet kultusztörténeti konferenciájáról
Hősökre minden nemzetnek szüksége van. Kétségtelen. A hősök azok a személyek, akiket a nemzeti emlékezet példaként állít az emberek elé. Ők azok, akik jóban, rosszban kimagasló és már-már felsorolhatatlan számú
Bulissa Károly – Az irredenta kalandor
A politikai, társadalmi, vagy gazdasági szempontból zaklatott időszakok kiváló terepet kínálnak a politikai kalandorok számára, akik tehetségükkel és meggyőző személyiségükkel igyekeznek hasznot húzni a kialakult helyzetekből. Sok esetben ezek az
A modern testkultúra és a keresztény erkölcs találkozása a strandokon – a Horthy-korszak strandjainak társadalomtörténete
A magyarországi fürdőkultúrának a gyökerei régre nyúlnak vissza, hiszen gyógyulási célból sokan mártóztak meg a reformkorban a különböző gyógyvízekben, illetve népszerűségnek örvendtek a testedzésben fontos szerepet betöltő uszodák, de a
Szovjet parlamenterek a magyar emlékezetben – Steinmetz és Osztapenko századosok halála és szobrai
A második világháború utolsó időszakában, 1944 végén Budapest ostromakor két szovjet parlamenter – Osztapenko és Steinmetz százados – veszítette életét. Haláluk után néhány évvel köztéri szobraik felállítását kezdeményezte a korabeli
Jaross Andor és a zsidókérdés a visszacsatolást követően
Jaross Andor neve főként a magyarországi zsidóság haláltáborokba hurcolásának egyik elsődleges felelőseként vonult be a magyar történelembe. A felvidéki származású politikust ugyanis az 1944. március 19-i német megszállást követően a
A korzó a két világháború közötti vidéki városokban
A korzó a „nagyobb városoknak az az útja, ahol a közönség társaságbeli érintkezés alkalmául is szolgáló sétáját végzi” – határozta meg az Új Idők Lexikona 1939-ben. A legtöbb helyen központi