Hunyadi
A Magyar Királyság külpolitikája (1445–1448)
Az 1389-es rigómezei szerb vereséget követően állandósultak a török portyák a magyar délvidéki határszakaszon – egy évvel később már magyar területekre léptek az oszmán harcosok. Ezután az oszmán előrenyomulás döntő
Na, ki a király? – A könyv, amelyik mégsem véresen komoly
Nem mindennapi élményben lehet része annak, aki kézbe veszi Benedek Szabolcs: Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája című könyvét. Apró, kényelmesen lapozgatható formátumú, puhafedeles kiadvány néhány fekete-fehér rajzzal,
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 10. rész: A király halála
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan, pecsétjeit nem
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 9. rész: Husziták a kolostorban
A Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan,
Mesék és sztereotípiák helyett: Mátyás király és uralkodása
Kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok sorában, de aligha lehetett kedvelt személy – fogalmaz a népmesék és mondák igazságos Mátyás királyáról szóló írásában Horváth Richárd történész. Az MTA
A Maros gyöngye, Solymosvár – indíték, feladat, lehetőség
Bár számos feljegyzés, dokumentum segíti a hely fordulatos históriáját kutatók munkáját, a solymosi erőd építészettörténeti elemzésére, alapos régészeti feltárására Czigler Győző óta nem került sor. Nem tudni például, mit rejt