I. Lipót
Arcok a török háborúból – Jacob von Sandrart és Sigmund von Birken 1663–1665-ben készült metszetsorozata
A 17. század derekán a német birodalomban széles társadalmi csoportokban folyamatosan meglévő hírigénnyel és egyre inkább professzionalizálódó hírközlési rendszerrel számolhatunk. Az elitek számos tagja politikai kapcsolatai mentén vagy gazdasági érdekeinek
Csáky István – „…valamely Istenét, vallását, Királlyát és hazáját igazán szerető nemes ember…”
Barta M. János 2018-ban megvédett doktori disszertációjának a kibővített, kötetbe rendezett munkája a „…valamely Istenét, vallását, Királlyát és hazáját igazán szerető nemes ember…” Egy 17. századi főnemes, gróf Csáky István
Felszabadítás vagy megszállás? Kérdések és válaszok az oszmánok kiűzéséről
A budai vár évszázados falai közt sétálva bizonyosan megakad a szemünk a Nemzeti Galéria előtti monumentális szobron, melyen egy lovon ülő, magabiztos tekintetű alak néz le az alatta elterülő fővárosra.
Savoyai Jenő, a zentai győző
Akik hallották már a nevét, azok közül sokaknak csak egy császárhű hadvezér jut eszükbe, akinek a lovasszobra fent áll a Budai vár palotájánál. A Nemzeti Galéria közelében néz le a
A kegyvesztett püspök. Radanay Mátyás Ignác pécsi püspök szentszéki megerősítése
Az ősi püspöki székhely, Pécs 1686. október 22-én szabadult fel a 143 esztendőnyi török uralom alól. 1687. augusztus 8-án I. Lipót pécsi püspökké nevezte ki Radanay Mátyás Ignác zalavári apátot,
II. Rákóczi Ferenc bécsújhelyi fogsága és szökése
A Magyar Királyság a 17. század végére a török kiűzésének, az ún. visszaszerző háborúnak (1683–1699) köszönhetően a Habsburg–dinasztia uralta területté vált. A Habsburgok az 1699. évi karlócai békét követően „fegyverrel
A másik Ince. A Szentszék politikája a törökellenes visszafoglaló háború utolsó évtizedében
A Budai Várnegyedben, a Hess András téren áll 1936, Buda visszafoglalásának 250. évfordulója óta egy szobor, amely XI. Ince pápát (1676–1689) ábrázolja. A talpazat hátoldalán a Szent Liga emlékérmét formáló
Varázsgépek és hieroglifák: Athanasius Kircher, a mindent tudni akaró jezsuita atya
Athanasius Kircher (1602–1680) korának egyik leghíresebb természettudósa és a reneszánsz egyik utolsó polihisztora volt. Az világszerte kapcsolatokkal és patrónusokkal rendelkező jezsuita tudós fizikával, matematikával, természettudományokkal, régészettel, zenével, Kínával és hieroglifákkal
Gyarmat vagy éléskamra – Avagy mit adtak nekünk a Habsburgok?
2018. október 10-én nagyszámú érdeklődő előtt tartott előadást Pálffy Géza és ifj. Bertényi Iván, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársai az Eötvös Csoport és a Társadalmi Reflexió Intézet szervezésében. A két