IV. Béla
IV. Béla, a „második honalapító”
IV. Bélát (1235–1270) a jelesebb középkori uralkodóink között tartjuk számon, annak ellenére, hogy amikor 750 évvel ezelőtt végleg lehunyta a szemét, vélhetően ő maga sem sikertörténetként tekintett vissza országlására. Hadi
„A király kegyéből Spalato comese” A dalmáciai városok feletti magyar befolyás erősödése IV. Béla korában
1244-ben Spalato és Trau között háború tört ki, a két dalmáciai város viszályában IV. Béla magyar király Trau pártját fogta, melynek 1245-ben sikerült is ellenfelén felülkerekednie. Az uralkodó a béke
Kik vagyunk? – Felemelő és tragikus pillanatok a magyarság és a nemzetiségek történelméből
A magyar történelem egyik sajátossága, hogy az ország területén élő népességét mindvégig jellemezte az etnikai és kulturális sokszínűség. A Kárpát-medencében a magyarok folyamatosan kapcsolatban álltak más nemzetiségekkel és nemzetekkel. Voltak, akiket itt
II. (Harcias) Frigyes és a szomszédok, avagy a cseh–magyar–osztrák kapcsolatok 1230 és 1246 között
Az utókor által a „Harcias” melléknévvel illetett Babenberg Frigyes osztrák és stájer herceg (1230–1246) uralkodását több, nemcsak regionális, de nemzetközi konfliktus is színesítette. Regnálása alatt lázadásokkal, idegen betörésekkel, sőt valóságos
„A várfogalom egészségesen ápol és eltakar, összemos”
Horváth Richárd, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa tartott előadást 2016. február 16-án „Várak és uraik a középkori Magyarországon” címmel. A hagyományoknak megfelelően, a Magyar Történelmi
IV. Béla nyomában Dalmáciában
IV. Béla király muhi csata utáni meneküléséhez számos helyi monda, hagyomány fűződik elsősorban Felső-Magyarország vidékein. Mi most e visszavonulás végállomását, a dalmáciai Tengermellék ide kapcsolódó emlékeit szeretnénk bemutatni. Újságunk indulásától