Kína
A Nagy Tűzfal és az 50 Centes Hadsereg
Kína és az országot irányító Kínai Kommunista Párt bármely más országnál jobban megértette és használja az internetet – mind a belső hangulat, mind pedig az országgal szembeni vélemény manipulálására –,
A Kvantung-hadsereg külföldi tevékenysége
Japán már a 19. század második végétől erősen militarizálódott, mely csak jobban felélénkült az Oroszország elleni 1905-ös háborúval, majd az első világháborús győzelmével. Ezek mind-mind előkészítették Japán katonai állammá válását,
A világ legnagyobb hatalmú vezetője? – Hszi Csin-ping
Ki a világ legnagyobb hatalmú vezetője? Ha ezt a kérdést feltennénk az utca emberének, valószínűleg olyan válaszokat kapnánk, mint az amerikai elnök, esetleg a német kancellár vagy Vlagyimir Putyin. Egyesek
Régen minden rosszabb volt? – Steven Pinker: Az erőszak alkonya
Hét év késéssel, 2018-ban magyarul is napvilágot látott Steven Pinker jelentős médiareklámmal megtámogatott műve, Az erőszak alkonya. A könyv fele részben „emberiség története” színvonalú áttekintés, másfelől szociológiai és pszichológiai eszmefuttatásokat
A KRE Történelemtudományi Doktori Iskolájának 2021. évi műhelykonferenciája
A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Történelemtudományi Doktori Iskolája 2021. november 18-án műhelykonferenciát szervezett doktoranduszai részére. A hallgatói önszerveződés és oktatói segítség révén megvalósult rendezvényen 18–19. századi magyar és egyetemes
Küzdelem a Távol-Keleten. A szovjetek és a japánok Haszan-tavi és Halhin-goli összecsapásai
Írásomban két kevéssé ismert háborút, az 1938-as Haszan-tavi és az 1939-es Halhin-goli konfliktusokat kívánom röviden bemutatni. A két háború elsősorban a szovjetek és a japánok között zajlott – ugyan a
Egy „német–orosz Dzsingisz kán” a bolsevikok ellen. A hírhedt „Fehér Báró” élete
Nikolai Robert Maximilian Freiherr von Ungern-Sternberg, a bolsevikok ellen harcoló, monarchista, ám kegyetlenségéről is híres katonatiszt 1886. január 10-én látta meg a napvilágot az ausztriai Grazban. Észtország területén élő német
A kínai vízgazdálkodás és a Három-szurdok gát története
A vízgazdálkodást is befolyásoló, mezőgazdaságot érintő időjárási viszonyok már a korai kínai civilizációból is ismertek, a feljegyzések szerint i.e. 206–1949 között 1056 alkalommal aszály, 1092 esetben árvíz okozott gondot a
Magyar–kínai kapcsolatok 1949–1989
„Le a magyar revizionizmussal – vigyük végig az antiimperialista, antirevizionista harcot!”, „A Kína-ellenesség kudarcra van ítélve!”, „ tiltakozunk a magyar hatóságok fasiszta eljárása ellen ! (a pekingi magyar nagykövet
Port Arthur 1904–1905. évi ostroma
1904 karácsonyán a világ közvéleményének figyelmét egy százezres hadseregeket megmozgató, Kelet-Ázsiában dúló fegyveres konfliktus kötötte le: az 1904–1905-ös orosz–japán háború. A Koreai-félsziget feletti dominancia megszerzése céljából a hadban álló felek