könyvrecenzió
BeszÉLJ! – Hogyan tárjuk fel a családi múltat?
“Nagyanyó azt mondta, mindenkinek van története, és ez a mi történetünk.” – Ez a mondat összefoglalja, miről is szól Tóth Erzsébet Fanni és Vibók Ildi könyve, a BeszÉLJ! A hivatalos
A középkori egyháztörténeti kutatás legújabb gyöngyszemei
Értékes művekkel gyarapodott a hazai egyháztörténeti kutatás a Középkori magyar egyházi archontológia 1000–1387 kutatócsoport gondozásában megjelent három tanulmánykötettel. A 2019 júliusában induló kutatócsoport sorozatának címe: Az Árpád- és Anjou-kor magyar
Avanti Savoia! – Horváth Jenő: Olaszország az első világháborúban
Isonzó, Doberdó, Piave – megannyi név a térképen, amely a századforduló magyar emberének minden bizonnyal nem csenghetett túl ismerősen, mégis az 1914 nyarán kirobbanó első világégés következményeként ezek a szavak
Egy elfeledett embermentő története – Franҫois Kersaudy: Himmler masszőre
Franҫois Kersaudy legújabb kötetének magyar címe még csak nem is sejteti, hogy az olvasónak milyen olvasmányélményben lesz része, és ezt a mű eredeti francia címe (La liste de Kersten) sem
Cesare Orsenigo budapesti apostoli nuncius jelentéseiről
Cesare Orsenigo (1873–1946) fél évtizeden át, 1925–1930-ig töltötte be a budapesti apostoli nunciusi tisztséget. 1896-ban szentelték katolikus pappá, ezt követően a milánói egyházmegyében szolgált egészen 1922-ig, amikor XI. Piusz pápa
Történészi önéletrajz posztumusz kiadva – Mályusz Elemér: Visszaemlékezések
Azoknak, akik jártak legalább néhány kurzus erejéig történelem szakra, minden bizonnyal ismerős lehet Mályusz Elemér neve. Gazdag életművének alkotásai nemcsak historiográfiai kurzusokon kerülnek elő, hanem részei a kollokviumok és szigorlatok
Így lett Napóleonból legenda – a császár védekező háborúja
A Peko Publishing ebben az évben jelenttette meg magyarra fordítva a neves brit hadtörténész, Andrew Uffindell grandiózus munkáját, amelyben a hatodik koalíciós háború végét, az 1814-es franciaországi hadjáratot elemzi imponáló
Kisfiúk a nagy viharban – Irredenta összeesküvés, nemzetépítés, társadalomtörténet, és ami azon túl található…
Borsi-Kálmán Béla, a magyar–román–francia kapcsolatok talán legjelentékenyebb magyar kutatójának 2006-ban akadémiai doktori értekezésként megvédett, a Bánság, és szűkebb értelemben Temesvár mintegy háromszázéves történelmét feldolgozó monográfiája a közelmúltban immár harmadik, jelentősen
A társadalmi elit helyzete a 18. századi Magyarországon
„Nem másra szolgál a mi eleink tündöklése nékünk, mint hogy szövétnekként világító fáklyával fussuk be a mi életünk pályáját, nem lehetünk sötétben, sem mi, sem az mi cselekedeteink; ha jól
Családalapítás vagy munkavállalás? A leánygyermekek neveltetésének kérdései az újkorban
A nők művelődéshez való jogáról számos 17. században élt magyar szerző – pl. Kolosi Török István unitárius lelkész – is megfogalmazta véleményét. Talán ezeknek is köszönhető, hogy végül elterjedt az