külpolitika
Konferencia a lengyel–litván államközösség első felosztásának 250. évfordulója alkalmából
Az MTA Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottság és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszéke 2022. november 24-én (csütörtökön) tudományos konferenciát szervez a lengyel–litván államközösség első
Nagyhatalmi vágyálmok. VIII. Henrik külpolitikája
VIII. Henrik uralkodása jelentős részét háborúskodás jellemezte a franciák, illetve a német-római császár ellen. Törekvései azonban nagyon is érthetőek voltak. A háború a királyok sportja volt, és az az uralkodó,
Teleki Pál szerepe a második bécsi döntésben
„Ünnepli az ország Erdély visszatérését. A bécsi döntés híre pillanatok alatt terjedt el az egész országban. Mindenütt lelkes tüntetések voltak, éltették Hitlert és Mussolinit, melegen ünnepelték a hongyarapító kormányzót, gróf
Ballhausplatzi hivatalnokok a Külügyi Népbiztosság szolgálatában
A bécsi Ballhausplatzon álló egykori közös Külügyminisztérium központi állományának magyar honos hivatalnokai és a Külügyi Népbiztosság felső pártvezetése között a magyarországi Tanácsköztársaság idejére egy furcsa együttmozgás jött létre. Recepciótörténeti szempontból
A Tanácsköztársaság és a párizsi békekonferencia
A magyarországi Tanácsköztársaság és a békekonferencia kapcsolatáról számos legenda terjedt el, ezért a Clio Intézet Tanácsköztársaság 100 év után című, a Budapest Főváros Levéltárával közösen rendezett előadás-sorozatának ötödik alkalmán ez
Egy elfeledett szerződés: A német-lengyel megnemtámadási egyezmény
Amikor Lengyelország és a náci Németország kapcsolatára gondolunk, többségünknek azonnal a második világháború kitörése jut eszébe. A második világégés valóban Lengyelország német megtámadásával vette kezdetét az azonban már kevésbé ismert,
A Monroe-doktrína másfél évszázada – II. rész
James Monroe amerikai elnök 1823. december 2-án deklarálta kongresszusi üzenetében a később róla elnevezett Monroe-doktrínát, mely nemcsak azért jelentős, mert az Egyesült Államok első külpolitikai doktrínája, hanem azért is, mert
A Monroe-doktrína másfél évszázada – I. rész
James Monroe amerikai elnök 1823. december 2-án deklarálta kongresszusi üzenetében a később róla elnevezett Monroe-doktrínát, mely nemcsak azért jelentős, mert az Egyesült Államok első külpolitikai doktrínája, hanem azért is, mert
Külpolitika és közgondolkozás – interjú Zeidler Miklóssal
Horthy-korszak, trianoni békeszerződés, revízió – néhány címszó Zeidler Miklós kutatásai kapcsán. Az ELTE BTK habilitált egyetemi docensével, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával kutatásairól és pályájáról Vér Eszter
Szétszakadó Európa, migránsválság, identitáskrízissel küzdő Amerika – Kissinger Világrend című könyvének bemutatója
Henry Kissinger, a 92 éves diplomata, politikai tanácsadó, volt amerikai külügyminiszter új könyvének, a Világrend megjelenésének apropóján szervezett konferenciát az Antall József Tudásközpont 2015. november 11-én. A helyszín az Eötvös