Magyar Királyság a kora újkorban
Országépítés oszmán szorításban. I. Ferdinánd és a magyar rendek kapcsolattörténete 1541–1564.
János király halálával a trónharcok ideje véget ért, elvileg Ferdinánd maradt a Magyar Királyság törvényes uralkodója. Ez azonban közel sem jelentette a helyzet egyszerűsödését. Az ország egyesítése a korábbi megállapodások
Globális küzdőtéren. A Magyar Királyság erőforrásai és piacai a spanyol Habsburg világbirodalom rendszerében (1558-1648)
Mohács után a középkori magyar állam nemcsak a formálódó közép-európai Habsburg Monarchia részévé vált, hanem a dinasztia egészének, így az V. Károly császár halála után évszázados európai hegemóniát kifejlesztő spanyol
Rendi országgyűlések a Magyar Királyságban a 18. század elejéig – Könyvbemutató az Országházban
Jóllehet történelmi léptékben rövid idő, az utókor számára már most kijelenthető, hogy a járvány miatt történelmi jelentőségű bő másfél esztendő telt el azóta, hogy a magyar parlamentarizmussal foglalkozók könyvbemutatóra gyűlhettek
A (ki)útkeresés viszontagságos évtizedei a királyi Magyarországon és Erdélyben
A Digitális Legendárium munkacsoport ismeretterjesztő és értékmentő munkája során a magyar történelem számos kulcsfontosságú epizódját rekonstruálja, nemrég pedig elindították Griffsider című podcast-sorozatukat, melyben történészek és társterületek szakembereinek bevonásával a tudomány
Oroszlán a végvárban. Thury György históriája
Johann Nel az 1580-as évek elején készítette el híres metszetét, amelyen a Magyarországot megjelenítő nőt török katonák kínozzák, levágott karjait pedig a kutyák marcangolják. Mindeközben a lovag alakjában feltűnő Germánia
A függetlenség záloga – a speyeri egyezmény ratifikálása
1570. december 1-én ratifikálta II. János választott magyar király (electus rex) az 1570. augusztus 16-án, a Rajna-menti Speyerben megkötött, az Erdélyi Fejedelemség önállóságát szavatoló egyezmény pontjait. II. (Habsburg) Miksa német-római
„A Magyar Királyság állami jogfolytonossága nem szakadt meg Mohács után…” – interjú Guitman Barnabással
Guitman Barnabás történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Történettudományi Intézetének adjunktusa, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, a Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoportnak, valamint a Szent István Társulatnak a
Mohács: Tradíció – kooperáció – innováció
A magyar közélet, s ezzel párhuzamosan a hazai tudományosság határozott lépésekkel közelít a mohácsi csata közelgő, 2026. évi ötödik centenáriumához. Az elmúlt időszakban ezt jelezte – a Magyar Tudományos Akadémia