Magyar Királyság
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 3. rész: A belháború első éve
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan, pecsétjeit
Középkorból a kora újkorba: Magyarország színeváltozása
Ha egy képzeletbeli riporter megkérdezné az utca emberét, hogy mi jut eszébe a 16. századról, akkor a válaszok alighanem elhelyezhetőek lennének az Egri csillagok-törökök-Erdély tengelyen. Az általános képet, amelyet erről
Hazudni akár a pápának is – A sebenicói püspökség létrejöttének rövid története
Könyves Kálmán, miután 1102-ben Horvátország és Dalmácia királyává koronázták, elfoglalta az észak- és közép-dalmáciai városokat és a szigetek jelentős részét. Ezzel magyar uralom alá kerültek komoly, későantik múltra visszatekintő városok
A „hős asszony” – horogszegi Szilágyi Erzsébet élete
A 15. századi Magyar Királyság neves úrnője, akit Aelius Lampridius Cervinus horvát humanista költő 1490 tavaszán, a Hunyadi Mátyásról mondott emlékbeszédében „hős asszonynak” nevezett: ő volt horogszegi Szilágyi Erzsébet, akinek
A sajtószabadság ügye a reformkorban
Hosszú utat tett meg a reformkor során a sajtószabadság kérdése, amíg nemesi sérelemből olyan formában emelkedett törvényszöveggé, hogy „gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti”. Cikkemben ezt a
Mesék és sztereotípiák helyett: Mátyás király és uralkodása
Kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok sorában, de aligha lehetett kedvelt személy – fogalmaz a népmesék és mondák igazságos Mátyás királyáról szóló írásában Horváth Richárd történész. Az MTA
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 2. rész: Két király a trónon
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan, pecsétjeit
Görgey Artúr és Kossuth Lajos kapcsolata 1848 októberétől a váci nyilatkozat kiadásáig
A Görgey és Kossuth kapcsolatát bemutató cikksorozatom első részében a megismerkedésüket követhettük nyomon. Ez alatt az idő alatt kölcsönös bizalom és megértés alakult ki kettejük között. Míg Kossuth egy megbízható
Az utolsó rendi országgyűlés fordulópontjai
Az utolsó rendi országgyűlésként elhíresült 1847–48-i diétát nagy várakozások előzték meg: mindenki tisztában volt vele, hogy az 1847 novemberére összehívott gyűlés döntő fontosságú lesz. Vajon az ellenzék vagy a kormány
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 1. rész: Ismét király nélkül az ország
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti a politikailag változatos időszak jelentős fejlődést idézett elő a társadalomban. Gyakran hívtak össze országgyűléseket, azok résztvevői között egyre többször tűntek fel