Magyar Királyság
Pestisjárvány és háború a 16. századi Magyarországon
A 14. század közepén pusztító nagy pestisjárványt követően a fertőzés több hullámban egészen a 18. századig jelen volt Európában. Ennek kedveztek a gyakori háborúk, valamint a 17. század elején beköszöntő
„A koronázás napja még nincsen elhatározva…” Erzsébet és a magyarok 1. rész (1867. január–május)
Erzsébet magyarországi kultuszában is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az 1867-es esztendőnek és az uralkodóné „magyar ügy” érdekében teljesített szerepvállalásainak. Ezt a kiegyenlítődés sikeres létrejöttének egyik fontos, katalizáló elemeként jelenítettek meg, és
„A balatoni kultúra fejlesztése ma fontos nemzeti érdek is” – A Balaton Trianon után
A trianoni békeszerződés után az 1920-as évek közepére mind erősebben mutatkozott az igény és a szándék is a Balaton és vidékének fejlesztésére, valamint ezt meghaladva egyfajta Balaton-kultusz kiépítésére. Jól szemlélteti
„Bárki mit mond is, az architectura törvényi csupa önkényen alapulnak” – Széchenyi István építészeti érdeklődése
Gróf Széchenyi István életművéről, beleértve egyes építészeti alkotásait is, már jó néhány munka született. Különösen Pesttel kapcsolatos működése keltette fel a kutatók érdeklődését, köztük is leginkább a Lánchíd, amely szinte
Az 1831-es kolerajárvány az Egri Főegyházmegyében
Az emberiség nagyjából egy évszázaddal ezelőtt szembesült az utolsó világméretű járvánnyal, az úgynevezett spanyolnáthával, amely a Föld lakosságának 3–5%-át pusztította el, már az első évben több áldozatot szedve, mint az
Az Országház és Ferenc József – egy szabálytalan kapcsolat másik oldala
Az Országház a magyar törvényhozás otthona és egyúttal millenniumi nemzeti emlékmű is volt. Hogyan viszonyult hozzá Ferenc József? Egy nemrég e rovatban közzétett írás megpróbált a kérdésre válaszolni. És hogyan
IV. Béla, a „második honalapító”
IV. Bélát (1235–1270) a jelesebb középkori uralkodóink között tartjuk számon, annak ellenére, hogy amikor 750 évvel ezelőtt végleg lehunyta a szemét, vélhetően ő maga sem sikertörténetként tekintett vissza országlására. Hadi
A kegyvesztett püspök. Radanay Mátyás Ignác pécsi püspök szentszéki megerősítése
Az ősi püspöki székhely, Pécs 1686. október 22-én szabadult fel a 143 esztendőnyi török uralom alól. 1687. augusztus 8-án I. Lipót pécsi püspökké nevezte ki Radanay Mátyás Ignác zalavári apátot,
A magyar rézkincs, a spanyol Habsburg globális hadiipar és tüzérség stratégiai nyersanyaga
Az Európát elárasztó amerikai ezüst és a sevillai kereskedőházak szerepe a gyarmatosításban: távoli, egzotikus témák? Nincs közük a történelmünkhöz? Épp ellenkezőleg. Kiderült: a legismertebb Amerika-levéltár iratok százait rejti a magyarországi
Szívesség vagy számítás? – Vadászsólymok a Német Lovagrend szolgálatában a 14–15. században
Ha a Magyar Királyság vonatkozásában a Német Lovagrendről olvas az ember, elsőre talán akaratlanul is egy konfliktusokkal és viszályokkal teli kapcsolat sejlik fel előtte. A rendnek a II. András király