Magyar Királyság
Kultúrdiplomácia és kultuszteremtés: Mussolini és Magyarország
Olaszországot és hazánkat az első világháborút lezáró békeszerződésekkel való elégedetlenség kötötte össze, hiszen míg előbbi „elégedetlen győztesként” hagyta maga mögött a háborút, Magyarországnak a trianoni békeszerződés következményeivel kellett szembenéznie. Magyarország
Magyarországi nagyasszonyok: valós tevékenység vagy kreált fogalom?
Mindenki hallott már Zrínyi Ilona hőstettéről, Lorántffy Zsuzsanna határozottságáról vagy Báthory Zsófia hitbuzgóságáról. Nők, akik meghatározó szerepet töltenek be a magyar történelemben, nagyasszonyok, akiknek kötött szerepkör jutott. De vajon mennyire
Rhédey Ferenc váradi főkapitány pályafutása
Kisrédei Rhédey Ferenc (1565–70k. – 1621) katonaként és hadvezérként a sziszeki csatától (1593. június 22.) a harmincéves háborúig szinte minden fontosabb, a Magyar Királyság és Erdély területén fellángoló konfliktusnak részese
Uralkodói sír király nélkül? – Orseolo Péter a pécsi székesegyházban
Jóllehet, a legtöbb középkori magyar uralkodót Fehérvárott, az egykori koronázóbazilikában helyezték végső nyugalomra, azonban az is közismert, hogy számos királyunkat a Kárpát-medence más településein temették el. Aba Sámuel például Feldebrőn,
Mátyás király halálhírének története Itáliában
Azt hiszem, mind egyet értünk azzal a közhelyességig ismételt állítással, hogy az információ hatalom, és ez természetesen a reneszánszkorban sem volt másképp, Hunyadi Mátyás halála pedig olyan esemény volt –
„Jogcím nélkül használja”: az ócsai zsinagóga története
1944 tavaszán Ócsa lakosságának egy százalékát a környékbeli zsidókkal együtt a helyi gettóba zárták, majd június végén elhurcolták a monori gyűjtőtáborba, onnét pedig Auschwitz-Birkenauba. A helyi lakosság nagyobbik része éppúgy,
Bethlen István elfeledett helyettese: Vass József
„Alakjának és élete művének beállítása nélkül nem is lehet majd ennek az átmeneti korszaknak a históriáját megírni” (Pesti Napló, 1930. szeptember 13. 1.) – többek között ezekkel a szavakkal búcsúzott
Jámbor királyné vagy „rosszakarat mérgével teli vipera”? Gizella királyné eltérő megítélései a krónikáshagyományban
„Gizella királyné, valahányszor valamelyik magyarországi egyházhoz érkezett, az Úr házában levő valamennyi fölszerelést bemuttatta magának, s minden évben fölújította, ami selyemben és bársonyban fölújításra szorult” (Bollók János fordítása) – olvashatjuk
A levente – egy emblematikus ifjúságnevelő szervezet a Horthy-korszakból
A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi,
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 9. rész: Husziták a kolostorban
A Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan,