Mohács
1521 – Egy ellentmondásos esztendő
Az emberi elme alapvető igénye a rendszerezés iránti vágy. Ez megmutatkozik a történelemfelfogásunkban is: a különböző események látszólag kusza halmazából kiemelünk fontos(nak vélt) történéseket, s ezekhez viszonyítva határozzuk meg a
A mohácsi síkon fekvő Földvár település
A mohácsi csata helyszínének azonosításában döntő jelentősége van egy Földvár nevű falunak. Mintegy száz éve keresik a kutatók ezt a települést. Az elmúlt hónapokban az írott források, a térség gazdasági
Kiket rejthetnek a sátorhelyi tömegsírok? – Néhány gondolat a mohácsi csata tömegsírjainak vizsgálatáról
Az elmúlt hónapokban számos újságcikk, interjú jelent meg az egyik sátorhelyi tömegsír feltárása kapcsán. Ezekben az írásokban Bertók Gábor nyilatkozott a vizsgálatokról. A kutatóknak az a dolguk, hogy a tudományos
A mohácsi tömegsírok nyomában – a korábbi és a legújabb feltárások
Régészek és antropológusok közreműködésével nemrég kezdődött meg a Mohácsi Nemzeti Emlékhely öt tömegsírja közül a III. számú feltárása és tudományos vizsgálata. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezésére indult munka célja
Mohács: Tradíció – kooperáció – innováció
A magyar közélet, s ezzel párhuzamosan a hazai tudományosság határozott lépésekkel közelít a mohácsi csata közelgő, 2026. évi ötödik centenáriumához. Az elmúlt időszakban ezt jelezte – a Magyar Tudományos Akadémia
Miért fontos az idő számításával foglalkozni Mohács kapcsán?
A késő délelőtt portálunkon megjelent, a mohácsi csata dátumának számításával kapcsolatos szakmai állásfoglalásra válasz érkezett. A szöveget ezúttal is változatlan formában közöljük. A 2020. július elején megjelent tanulmányunk a Gergely-féle naptárreform
Az időszámítás és a tudomány határain túl – a mohácsi csata időpontjáról
A mohácsi csata időpontjával kapcsolatban több cikk jelent meg a magyar sajtóban az utóbbi hetekben. Jelen szakmai állásfoglalást nemrégiben juttatta el portálunknak – eddig – 90 aláírója. A szöveget változatlan formában közöljük.
„Le kell térni a kitaposott ösvényről!” – interjú Pap Norberttel
Pap Norbert történész-geográfus neve sokaknak ismerős lehet Szulejmán türbéjének világsajtót bejárt felfedezése, a szigetvári ásatások és az újabb mohácsi csatával kapcsolatos kutatások kapcsán. Vajon hogyan jutott el ezekhez a kutatási
Trianon 16–17. századi gyökerei – Pálffy Géza előadása a bécsi Collegium Hungaricumban
A Bécsi Magyar Történeti Intézet novemberben is színvonalas programokkal várta az érdeklődőket: német nyelvű könyvbemutatók keretében egyrészt megismerhették a legújabb kutatási eredményeket a német kisebbség történetét illetően
Bemutatták a Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és emlékezet kutatási projekt köteteit
Milyen hadseregei voltak az európai államoknak a mohácsi csata idején? Hogyan gondolkodott a Mohácsnál történtekről az utókor? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az a két kötet, amelyet a Parlament