MTA BTK TTI
A magyar irodalom és a szovjet irodalompolitika az 1950-es években
Az 1956-os magyarországi forradalom története kapcsán érdemes elgondolkozni azon, hogy vajon a szovjet párt- és államapparátus milyen okokra vezette vissza a szovjet blokk egységét veszélyeztető 1956. évi válsághelyzetet, milyen mozgatórugókat
Narratíva a tények megváltoztatása nélkül – Roger Crowley és a történelmi ismeretterjesztés
Roger Crowley népszerűsítő történelmi könyvei a maguk műfajában a legolvasottabbak közé tartoznak Angliában. Eddigi öt könyvéből négy magyar fordításban is megjelent. A köteteket jegyző Park Kiadó meghívására a szerző Magyarországon
Egy plébános élete a legvadabb időkben – Recenzió
A katolikus egyház 20. századi szenvedéstörténete gazdag forrásanyag, ennek egy kis szeletébe enged betekintést a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az (MTA) Bölcsészettudományi kutatóközpont közös Vidéktörténeti Témacsoportját vezető Horváth Gergely Krisztián értekezése.
Bemutatták a Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és emlékezet kutatási projekt köteteit
Milyen hadseregei voltak az európai államoknak a mohácsi csata idején? Hogyan gondolkodott a Mohácsnál történtekről az utókor? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az a két kötet, amelyet a Parlament
Egyetértés az együttélésről – A horvát-magyar kapcsolatok
A jelen recenzióban ismertetendő tanulmánykötet a Horvát Történettudományi Intézet és az MTA BTK Történettudományi Intézet közös kiadásában 2015-ben jelent meg. Előzményének és alapjának az egy évvel korábban, 2014 februárjában tartott
„Rések a falon, lyukak a plafonon” – kulturális ellenállás a Kádár-korszakban
A szocialista kultúráról szóló történeti írások előszeretettel ábrázolják úgy a korszak állampolgárait, mint akik csak elszenvedői voltak a fejük felett lévő politikai döntéseknek és nem adatott meg számukra a cselekvés
„Egészséges párbeszédre van szükség a társadalom és a történészszakma között” – interjú Tóth Ferenccel
Tóth Ferenc történész a magyar–francia kapcsolatok történetét kutatja, különös tekintettel a 17. és 18. századra. Behatóan foglalkozott a franciaországi magyar emigrációval, a francia külügy szolgálatába lépő magyar diplomatákkal és ügynökökkel,
Harc a Dunáért – A dunai hajózás a 19-20. században
Ezt az írást egy személyes megjegyzéssel kell kezdenem, ti. a „Harc a Dunáért” témát nem én találtam ki. A dunai kikötők és a városfejlődés kapcsolatával, a folyópartok iparosításának térhatásaival, s
A magyar történet folytatója: Istvánffy Miklós
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Történettudományi Intézete 2018-ban tanulmánykötet jelentetett meg a Magyar Történeti Emlékek sorozatban Istvánffy Miklósról, a 16. századi humanistáról, a Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV
„A kollektivizálást önmagában vizsgálni olyan, mint egy kriminek csak az utolsó tíz percét megnézni” – interjú Horváth Gergely Krisztiánnal
Horváth Gergely Krisztián szociológusként társadalomtörténettel foglalkozik, kutatásainak időhatárai a késői rendiségtől napjainkig terjednek. Dolgozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Szociológia Tanszékén, alapító főszerkesztője volt a Korall Társadalomtörténeti Folyóiratnak. Jelenleg a