MTA BTK
Áttekintés a Tíz nemzedék és ami utána következik… Vidéki társadalom az úrbérrendezéstől a vidék elnéptelenedéséig (1767–2017) MTA Lendület-projekt első hároméves működéséről
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében 2019 nyarán megalakult MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport mozgalmas és eredményekben nagyon gazdag három évet tudhat maga mögött. Mint minden hasonló vállalkozásról, a mi
Szulejmán szultán turbéki sírkomplexumának rekonstrukciója
A Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség, valamint Szigetvár Város Önkormányzata között Hóvári János, akkori ankarai nagykövet közvetítésének köszönhetően született megállapodás 2013-ban arról, hogy a hódoltság korabeli Magyarország egyedülálló létesítménye, Szulejmán
Adelheid magyar királyné. Néhány megjegyzés az Árpád-kori Magyarország külhoni forrásaihoz
A középkori szerzetes- és kanonokházakban összeállított necrologiumok vagy halottaskönyvek annak nyilvántartására szolgáltak, hogy a közösség tagjainak, illetve egyes jótevőinek az elhunytáról az év mely napján kell imával megemlékezni. A nyugat-
„Bárki mit mond is, az architectura törvényi csupa önkényen alapulnak” – Széchenyi István építészeti érdeklődése
Gróf Széchenyi István életművéről, beleértve egyes építészeti alkotásait is, már jó néhány munka született. Különösen Pesttel kapcsolatos működése keltette fel a kutatók érdeklődését, köztük is leginkább a Lánchíd, amely szinte
Ismerték-e a középkori lengyel krónikások Szent Lászlót és Magyar Királyságát?
I. (Szent) László (1077–1095) trónra kerülésének előzményeiről és uralkodásáról a krónikások Európa-szerte rendelkeztek ismeretekkel – az észak-franciaországi Laontól a kis-lengyelországi Krakkóig, a szászországi Magdeburgból Firenzéig maradtak ránk híradások –, s
Az Országház és Ferenc József – egy szabálytalan kapcsolat másik oldala
Az Országház a magyar törvényhozás otthona és egyúttal millenniumi nemzeti emlékmű is volt. Hogyan viszonyult hozzá Ferenc József? Egy nemrég e rovatban közzétett írás megpróbált a kérdésre válaszolni. És hogyan
„A kollektivizálást önmagában vizsgálni olyan, mint egy kriminek csak az utolsó tíz percét megnézni” – interjú Horváth Gergely Krisztiánnal
Horváth Gergely Krisztián szociológusként társadalomtörténettel foglalkozik, kutatásainak időhatárai a késői rendiségtől napjainkig terjednek. Dolgozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Szociológia Tanszékén, alapító főszerkesztője volt a Korall Társadalomtörténeti Folyóiratnak. Jelenleg a
Kisikl(at)ott történelem – a magyar vidék 1944 és 1952 között
Lehet-e még újat mondani az 1945 utáni magyar történelemről? Ha igen, vizsgálhatja-e a kutató az adott korszak eseményeit tárgyilagosan, a fellelhető források minél alaposabb tanulmányozásával? Nos, aki szeretne választ kapni
A Vidéktörténeti kutatás új útjai – az MTA BTK–NEB Vidéktörténeti Kutatócsoport új könyvei
Milyen új eredményekkel büszkélkedhet a 2010-es évek közepén megújhodott vidéktörténeti kutatás, és miként láthatjuk a magyarországi szocializmust egy lelkipásztor életpályájának tükrében? A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) és
A „holtak” esküje – földeskü a középkori Magyarországon
1518-ban Brandenburgi György békési, hunyadi és varasdi ispán és társai ásót ragadtak, s olyan mély gödröt ástak, hogy egy ember derékig elférjen benne. Az őrgróf nem azért adta a fejét