Pécs
Pécs „balkáni illata” – Könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés a város oszmán kori örökségéről
2021. április 15-én került sor a Sudár Balázs, Varga Szabolcs és Varga J. János által szerzett A hódoltság korában (1543–1686) című mű bemutatójára, mely a Pécs története monográfia III. köteteként jelent
„Pécs török kori múltja is bizonyítja, hogy a történelmet nem nagy trendek, hanem mindennapi emberi döntések írják”
2020. december 15-én a Pécs Története Alapítvány, a Kronosz Kiadó, valamint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont gondozásában megjelent a Pécs története monográfia-sorozat harmadik kötete A hódoltság kora (1543–1686) címmel. Ennek apropóján tettem
„A kétszer alapított…” A középkori Óbudai Egyetem nehéz kezdetei
Kijelenthetjük, hogy bármilyen régmúltba vetülő kutatást folytat korunk embere, európai viszonylatban nem kerülheti el a figyelmét azoknak az intézményeknek századok folyamán fokozatosan bővülő hálózata, amelyeket európai értelemben vett egyetemeknek nevezünk.
A kegyvesztett püspök. Radanay Mátyás Ignác pécsi püspök szentszéki megerősítése
Az ősi püspöki székhely, Pécs 1686. október 22-én szabadult fel a 143 esztendőnyi török uralom alól. 1687. augusztus 8-án I. Lipót pécsi püspökké nevezte ki Radanay Mátyás Ignác zalavári apátot,
„Le kell térni a kitaposott ösvényről!” – interjú Pap Norberttel
Pap Norbert történész-geográfus neve sokaknak ismerős lehet Szulejmán türbéjének világsajtót bejárt felfedezése, a szigetvári ásatások és az újabb mohácsi csatával kapcsolatos kutatások kapcsán. Vajon hogyan jutott el ezekhez a kutatási
Tanári összefogás nélkül nincs esély minőségi változásra – Pécsi kerekasztal az új NAT történelem tantárgyi részéről
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) történelem tantárgyra vonatkozó részéről 2020. február 13-án rendezte meg kerekasztal-beszélgetését a PTE BTK Történettudományi Intézetének Új- és Modernkori Történeti Tanszéke. Az eseménynek a Rókus utcai
Olaszország és a magyar revízió – interjú Hamerli Petrával
1927 és 1934 között az olasz és a magyar diplomácia szorosan együttműködött. Magyarország a revíziós törekvések támogatását várta Olaszországtól, míg az olasz kormány abban reménykedett, hogy partnere segítséget fog nyújtani
„A múlt megőrzésének méltó helyszíne a levéltár – e nélkül pedig nincsen jövő sem” – interjú Kult Lászlóval
Kult László, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárának igazgatója eddigi pályája során távoli régiókat járt be kutatóként. Történészként először Japánnal foglalkozott, később levéltárosként a 20. század második felének történéseivel
Heti Ajánló 2019/47. | Irodalompolitika, álarcok és az erőszak tapasztalata
Heti tudományos programkínálatunkban helyet kapott többek között konferencia a magyar irodalom és szovjet irodalompolitika kapcsolatáról, könyvbemutató Szent László és a numizmatika kapcsolatáról, valamint vita és előadás, amik központjában a Tanácsköztársaság
Uralkodói sír király nélkül? – Orseolo Péter a pécsi székesegyházban
Jóllehet, a legtöbb középkori magyar uralkodót Fehérvárott, az egykori koronázóbazilikában helyezték végső nyugalomra, azonban az is közismert, hogy számos királyunkat a Kárpát-medence más településein temették el. Aba Sámuel például Feldebrőn,