sajtótörténet
Európa kora újkori oszmánképe a korabeli média alapján – interjú Szuromi Kristóffal
A mohácsi csatára emlékezve könnyen gondolhatjuk, hogy a korabeli Európában az oszmánokra már-már az apokalipszis lovasaiként tekinthettek. Szuromi Kristóf Vérebek, barbárok, szamaritánusok – Az oszmánkép változatai a 16–17. századi Európában
Sonka, tojás, kalács… konferencia? – Beszámoló a SZETE harmadik konferenciájáról
A tavaly még ideiglenesnek tűnő online konferenciák a járványhelyzet elhúzódásával állandósultak a tudományos életben és lassan már megszokjuk, hogy a virtuális térben zajlanak. Nem volt ez másként a Szegedi Történészhallgatók
„Az egész ország hódolattal ünnepelte a kormányzót” – Horthy Miklós születésnapjának ünneplése a sajtó tükrében
Az 1919 és 1944 közti időszakban Horthy Miklós személye körül létrejött egy gondosan felépített kultusz, mely az idők folyamán változásokon ment keresztül. A vezérkultuszok kialakulása az első világháború után jellemző
A magyarországi szlovákok kutatása interdiszciplináris kontextusban
A Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete 2020. február 13-án és 14-én interdiszciplináris konferenciát szervezett Békéscsabán a kutatóintézet megalapításának 30. évfordulója alkalmából, illetve a kutatóintézet alapító igazgatójának, Gyivicsán Annának a tiszteletére. Az ünnepélyes megnyitó után
Populista kalandor és sajtócézár: William R. Hearst politikai pályája
A 19. század végén megszülető szenzációhajhász, ún. „sárga sajtó” megteremtése összefonódott William Randolph Hearst nevével. A milliomos sajtómágnás előbb az amerikai populista mozgalom, majd az imperializmus, később az elzárkózás (izolacionizmus),
A német egység szerepe a „magyar kérdés” megítélésében 1848 tavaszán
1848 tavaszának forradalmai után az alkotmányos átalakulás megvalósítása mellett egyre inkább a német egység kérdése foglalkoztatta az osztrák közvéleményt. A német egység létrejötte nagy reményekkel kecsegtette a magyarokat is, valamint
„A reklámfüzettől a regényig bármit az értelmezés tárgyává tehetünk” – interjú Andrea Seidlerrel
Andrea Seidler neve jól ismert a kora újkorral és újkorral foglalkozó történészek és irodalomtörténészek körében. Andrea Seidler a Bécsi Egyetem Finnugrisztikai Intézetének professzorasszonya, akinek a kutatási területe első sorban 18–19.
„Testvéri egyesülés” vagy „ultraszeparatizmus” – Változó vélemények a „magyar kérdésről” 1848 tavaszán Bécsben
1848 márciusában a Bécs és Pest-Buda forradalmai által kivívott alkotmányos reformokat közös sikerként ünnepelte az osztrák és magyar ellenzék, a magyarok iránti általános szimpátia és lelkesedés pedig remekül visszatükröződött a
Heti Ajánló 2019/24.
Június 11., kedd 11.00-kor az MTA Humán Tudományok Kutatóházában lesz az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete és az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a regensburgi Ungarisches Institut könyvbemutatója. 14.00-tól lesz Németh Endre és Fehér Tibor Genetikai kapcsolatok az Urál-vidék
Heti Ajánló 2019/23.
Június első hetére is változatos tudományos programkínálatot ajánlunk figyelmükbe. Június 3., hétfő 11.00-tól a Magyarok külföldön témában könyvbemutatók lesznek az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában. Június 4., kedd 10.00-kor kezdődik