századforduló
Elszállt, mint egy léghajó… – az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás 120. évfordulója
Az 1890-es évek végi Magyarország – részben a gazdasági fejlődésből következő – társadalmi, gazdasági és nemzetiségi feszültségeit 1896-ban, az ország ezredéves fennállásának alkalmából, a politikai pártok közötti „Treuga Dei”, azaz
Nem „vad, geszti bolond”, de nem is „fénylő csillag” – Tisza Istvánról, ezúttal harag és részrehajlás nélkül
Teltházas konferenciára került sor a Parlament épületében 2015. október 30-án Tiszta István, két korszak határán címmel. A tényszerűség és a tárgyszerűség jellemezte az elhangzottakat, ami különösen fontos egy olyan történelmi
„A nyomorgó Budapest” – szegények, koldusok, hajléktalanok a századfordulón
Budapest az 1873-as egyesülést követően megindult a modernizáció útján – az ezt követő évtizedekben alakult át mai értelemben vett világvárossá. Az elegáns üzletek csillogásától és a Nagykörút fényeitől nem messze
A hét bádoghordó – Az első magyar sorozatgyilkos nyomában
1916 májusában már hónapok óta dörögtek a fegyverek Verdunnél, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia egyik fővárosának, Budapestnek a szomszédságában egy sorozatgyilkos borzalmas tetteinek nyomára bukkantak. A cinkotai bűntett körüli nyomozás a
A hajdani hajdútánc nyomában…
Ha a kedves olvasók körében egy amolyan régimódi közvélemény-kutatást végeznénk, hogy mely táncot gondolják a „magyar virtust leginkább kifejező” táncnak, nagy valószínűséggel olyan válaszokat kapnánk, mint például a csárdás, a
Borzalmas lelet a Duna partján – a hírhedt Mágnás-gyilkosság
1914 januárjában a fővárosi Duna-parton egy női holttestre bukkant a magyar rendőrség. Az áldozat az éjszakai élet egyik csillaga volt, akit egy korabeli gazdag gyáros szeretőjeként tartottak számon. Cikksorozatunk második
110 éve nyitotta meg kapuit a Magyar Optikai Művek
Honnan kapta nevét a MOM Park? A területen fekvő egykori Magyar Optikai Művek idén lenne száztíz éves. Írásunkban röviden bemutatjuk történetét. Újságunk indulásától kezdve arra törekszünk, hogy más történelemmel foglalkozó
Mese vagy valóság? – Gondolatok a Romy Schneider-féle Sissi-filmekről
Erzsébet, osztrák császárné-magyar királyné életét sok filmben feldolgozták, azonban a legnépszerűbb változat minden kétséget kizárólag a Romy Schneider és Karlheinz Böhm főszereplésével 1955 és 1957 között bemutatott Sissi-trilógia. Az osztrák rendező,
„Nekem a méreg- és gyógyszergyűjtés a szenvedélyem”
1910 szeptemberében egy fiatal nő holttestére bukkantak a budapesti Astoria Szállóban. Egy apró bűnjel vezette nyomra a rendőrséget. Az elkövető személye is megdöbbentette a hatóságokat: egy fiatal, tehetséges gyógyszerészről volt
„A régi iratok tükröt tarthatnak a mai viszonyok elé” – interjú ifj. Bertényi Ivánnal
Ifj. Bertényi Iván figyelme a rendszerváltás felpezsdülő szellemi élete hatására fordult a politikatörténet felé. Mára a századforduló elismert kutatójának számít. Az ELTE BTK egyetemi adjunktusával, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi