századforduló
Válás és gyűlölet a századvégen – avagy hogyan kárvallott a modernizáció embere
Kevés szaktudományi disszertációt olvasunk mindennapi könyvespolcunkról. Pedig a tanulságok közreadva, elérhetően, dokumentálva és „megérvelve” – csak éppenséggel a „rákeresés” eleganciája nem fér bele köznapi érdeklődésünkbe. Pedig jó példáját találtam, hogyan
A cigányzenészek mozgalma a boldog békeidőkben
2019-ben megjelent Cigányzenészek harca a két világháború közötti Magyarországon forráskiadvány „második felvonásaként” látott napvilágot idén a Cigányzenészek mozgalma a boldog békeidők Magyarországán című kötet, szintén Hajnáczky Tamás kisebbségpolitikai szakértő, kutató
Heti Ajánló 2019/11.
Változatos programokat tartogat ez a márciusi hét is. Tudományos kínálatunkban ezúttal helyett kapott több könyvbemutató és előadás, illetve kerekasztal-beszélgetések és egy kiállításmegnyitó is. Március 11., hétfő 11.00-től az Magyar Nemzeti Levéltár
„Füstbe ment terv” – Bossányi Árpád és a győri püspökség római okmánytára
Amikor 1881-ben XIII. Leó pápa megnyitotta a Vatikáni Levéltár kapuit, mi magyarok sem tétlenkedtünk: a kutatás és a forrásfeltárás a jeles pap történész, Fraknói Vilmos vezetésével, nagy erőkkel indult el.
A dualizmusról új kontextusban – beszámoló a Magyar Történelmi Társulat nyári táboráról
2017. augusztus 15. és 17. között Zamárdiban ismételten megrendezték a Magyar Történelmi Társulat már hagyományosnak mondható nyári táborát. Az ott elhangzó tizenkét előadás a tábor címének (Kultúra és társadalom a
Földalatti vagy villamos? Mikor, kik ellenezték a földalatti építését?
Nap mint nap köszönnek vissza a sajtó hasábjain a hármas metróval kapcsolatos hírek: fel kell-e újítani, vagy nem és ha igen, akkor mikor és hogyan? A főváros és a kormányzat
„Császárnénak szántak” – egy hiánypótló memoár bemutatója
Korunkban Stefánia belga királyi hercegnő – kis túlzással élve – Ferenc József szűkebb családjának egyik legkevésbé ismert tagja a magyar nyilvánosság körében. Annak ellenére, hogy a tragikus sorsú Rudolf özvegyeként
Japán utazók a Monarchia Magyarországán – Operettfigurák és bájos nippek 3. rész
A sorozat első részét ott hagytuk abba, hogy egy századfordulós japán utazó ismerkedési szokásaiba tekintettünk bele. Ám voltak olyan japán utazók is, akik elérték céljukat, vagyis sikerült meghódítaniuk egy magyar
Operettfigurák és bájos nippek: a magyar-japán kapcsolatok története 1869–1913 között – 2. rész
Sorozatunk első részében in medias res vágtunk bele a magyar-japán kapcsolattörténet taglalásába a most futó Gésák a Duna-parton c. japonizmus-kiállítás kapcsán, ám kimaradtak a kapcsolatörténetről szóló diskurzus motivációi, és az
Operettfigurák és bájos nippek: a magyar-japán kapcsolatok története 1869–1913 között – 1. rész
A Japánról szóló diskurzus gyakran csak a már meglevő sztereotípiák elmélyülését eredményezi. A gésa-aikidó-sushi szentháromságból (újabban pedig a manga, az anime és a Jpop queer-es kúlságával vérátömlesztett vaksi Japán-imádatból), ebből