Szulejmán
Mohács a történelemben és hagyományokban
Nemzeti emlékezetünk egyik legtöbbet citált eseménye a mohácsi csatavesztés, melyben az útókor a középkori Magyar Királyság sírba szállását látja. Ennek következtében a mohácsi csatát nem csak a történészek körében övezi
A Szulejmán című sorozatról és az alternatív történelemről
Ármány, cselszövés és a keleti despoták lélekrajza: 2013. januárja óta Magyarországon is vetítik a Szulejmán (eredeti címen Muhteşem Yüzyıl) c. sorozatot. A Törvényhozó Szülejmánt középpontba állító szappanopera a szélesebb közönség mellett a
„Meggyőződésem, hogy nincs kétféle történetírás” – interjú Fodor Pállal
Történész, turkológus, a török hódoltság korának nemzetközileg elismert kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a tudományos közélet aktív szereplője. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójaként, valamint a Történettudományi Intézet igazgatójaként 2016.
A lepantói tengeri csata és ünnepe
Nagy Szulejmán szultán csaknem öt évtizedes uralma alatt az Oszmán Birodalom hatalma csúcsára jutott. A balkáni török jelenlét állandósult, de a Magyar Királyságból kihasított területek révén a birodalom határa Közép-Európába
Mohácsi helyszínelők – Néhány észrevétel II. Lajos holttestének megtalálásával kapcsolatban
Történelmünk sorsfordító eseményei közül a szélesebb közönség részéről csak néhány számíthat olyan nagy érdeklődésre, mint II. Lajos magyar és cseh király mohácsi csata utáni sorsa. Ma a történeti irodalom leginkább
Mohács. Kell? – A csatavesztés a magyar köztudatban
Hasznos dolog lapozgatni a kiadói listákat, látogatni a könyvbemutató esteket, mivel számos nem „sztárolt”, inkább „csak” rétegérdeklődésre számot tartó, igazi szellemi kalandtúrára csalogató műre lehet bukkanni. Ezek közé tartozik Illik
„Alulnézetből:” Létezett-e a Magyar Királyság 1526-1699 között?
Politikatörténeti szempontból a válasz egyértelműen igen. Mi a helyzet viszont akkor, ha alulról, „paraszti perspektívából” vizsgáljuk meg a kérdést? Vagyis: a kor jobbágya számára létező és funkcionáló állami keret volt-e
Diplomácia Mohács előtt – A szulejmáni ajánlat
Bárány Attila legutóbbi kötetében a Mohács előtti állítólagos török diplomáciai ajánlatot elemezte. Miben hozott újat a kötet? Melyek az erősségei és melyek a gyengéi? Recenziónkból kiderül. Bárány Attila: A szulejmáni