török hódoltság
Nemzetközi kutatás Pázmány Péter 1632-es római követségéről
2019. október 9-én került sor a Fraknói Kutatócsoport negyedik egyetemi műhelyszemináriumára. a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A professzionális történeti kutatás és egyetemi oktatás integrációját elmélyíteni kívánó, egyúttal a szélesebb érdeklődő
„Emberverés, nyúzás-fosztás” – Feljelentési fogalmazvány a 16. századból és annak iskolai használata – 1. rész
A most közölt forrás kapcsán a hazai történelemtanítás szakirodalmában ritkának tekinthető írásnak kezdett neki a kedves Olvasó. Arra teszünk kísérletet, hogy egy elsődleges kútfőt, jelen esetben egy 16. századi feljelentési
30 cikk, amit el kell olvasnod a szóbeli előtt – 2. rész
Ezzel a gyűjteménnyel a történelemből emelt szintű érettségire készülőknek szeretnénk segíteni. A szóbeli tematikához kapcsolódóan összeszedtük azokat a honlapunkon megjelent írásokat, amik átfogó képet vagy akár egy új nézőpontot tudnak
A pozsareváci béke háromszázadik évfordulója
Az idén emlékezünk meg az 1715-18-as velencei-török és osztrák-török háborút lezáró pozsareváci béke 300. évfordulójáról. A Habsburg Birodalom, az Oszmán Birodalom és a Velencei Köztársaság között 1718. július 21-én megkötött
Gyarmat vagy éléskamra – Avagy mit adtak nekünk a Habsburgok?
2018. október 10-én nagyszámú érdeklődő előtt tartott előadást Pálffy Géza és ifj. Bertényi Iván, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársai az Eötvös Csoport és a Társadalmi Reflexió Intézet szervezésében. A két
Az oszmán világbirodalmi kísérlet kudarca – recenzió Fodor Pál könyvéről
Vajon miben rejlett a 15–16. századi Oszmán Birodalom hihetetlen katonai potenciálja, (világ)hódító hadjáratainak sikere és gazdasági-politikai dominanciája? Ezekre a kérdésekre régen keressük a választ: különböző nemzetiségű történészek, régészek több generáció
Oszmán terjeszkedés Magyarországon a 16. században
Volt-e határa az Oszmán Birodalomnak? Mit értünk hódoltságon ma, és mit értettek rajta a kortársak? Hogyan tudtak az oszmánok tollal nagyobb területeket szerezni, mint karddal? Mi mindent tudhatunk meg az
Horvátország és Magyarország kapcsolata a 16–17. században
2017. október 12-én tartotta meg az ELTE BTK-n Molnár Antal az Eötvös József Collegium Történész Műhelye által szervezett Előadások a történész műhelyben sorozat 15. előadását A zágrábi püspökség, a magyar
Követek és hírszerzők a Hódoltság korában – Interjú Szabados Jánossal
Szabados János a Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola Modernkor Alprogramjának doktorjelöltje, 2016 őszétől Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék tanársegédje, 2017 júliusától a MTA–SZTE Oszmán-kori Kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársa. Kutatási